Vallatóra fogott lepsényi sírok

Főleg a temető régebb óta nem használt, illetve külső részei óhajtották a törődést. Mivel nagy területen fekszik a sírkert, ezért nehéz a megfelelő, folyamatos karbantartása.

Salamon Béla polgármester és Molnár Péterné Rózsika gondnok vezetésével kezdődött meg a temető megtisztítása: az évek óta burjánzó fák, bokrok kiirtásával. Több tucat sír vált ismét láthatóvá, miután a közmunkások rengeteg munkával megtisztították a sírok környékét és magukat a sírokat is. Így került napvilágra két olyan sír, illetve sírkő, amely Lepsény valaha híres szülöttei felett emelkedik.

Az egyik sír teljesen beleveszett a környezetbe, maga a sírdomb is csak alig látszott. A mára már teljesen elkorhadt fejfa alatt nyugszik Bartha János, aki Kőkút puszta utolsó tulajdonosa volt. A századfordulót követően került a Purgly családtól a tulajdonába a kőkúti uradalom. Egy mintagazdaságot épített ki, rengeteg háziállattal, méhészettel, gyümölcsaszalóval, műhelyekkel és a szép kastéllyal. 1945-ben azonban mindent elvesztett. Bartha János 1962-ben halt meg, deklasszálódott személyként megjelölve. A megtalált sírban testvérével együtt nyugszik. Az új fejfán fel lesz tüntetve mint a Kőkúti uradalom utolsó birtokosa.

A másik ilyen síremlék Szikszai Nagy Sámuel református lelkész emlékét volt, illetve van hivatva az utókornak példának állítani. Szikszai Nagy Sámuel 1770-től volt a lepsényi református egyház lelkésze, majd később peremartoni esperesnek nevezték ki. Nevéhez fűződik a református templom újjáépítése, amelynek megmaradt bizonyítéka a Helytörténeti és Néprajzi Múzeum falára elhelyezett fagerenda az 1771-s esztendőből. Erre ráfaragták, hogy Szikszai Nagy Sámuel alatt történt az építkezés. Szikszai Nagy Sámuel 30 évig szolgálta a települést! Több olyan síremlék is napvilágra került, amelyek az 1770-es évek végéről, az 1800-as évek elejéről származnak. Ezek feldolgozása, a feliratok olvasata lesz a következő feladat. Ugyancsak most kerültek elő a bokrok, indák alól a második világháborúban Lepsényben elesett német katonák sírjai.

Az önkormányzat a temető esztétikai képét javítva 40 darab tuját ültetett el a temető határán, illetve pótolta az időközben kiveszett kis fákat. Mind az újonnan telepített, mind a régebbi csemetéket folyamatosan gondozzák a helyi közfoglalkoztatottak.

Az elkövetkezendő időszakban tovább folytatódnak a megkezdett munkálatok, amelyek Lepsény nagyközség önkormányzata és a református egyházközség között létrejött megállapodás alapja. A temető területének újabb részét tisztítják meg. Mind az önkormányzat, mind az egyházközség arra kér mindenkit, aki a temetőbe kilátogat, hogy fokozott mértékben ügyeljen a tisztaságra, gondozza a sírokat, és becsülje meg azt a nehéz és sok időt igénybe vevő munkát, amivel rendezettebbé tették a temetőt.