A nyár végi leárazások idején is érvényesíthetjük jogainkat az áru meghibásodásakor

A régi vicc több kérdést is felvet bennünk, például azt: most milyen áron kínálhatja az üzlet az ominózus vasalót? A gondolat pedig – különösen most, a nyár végi leárazások idején – kifejezetten aktuális, hiszen, ha a kínált termékek eredeti, akció nélküli árát ismerjük, nagy valószínűséggel bennünket sem csapnak be a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattal élő üzletek. De ne szaladjunk ennyire előre!

Túladni a termékeken

A hatalmas „sale” és „akció” feliratok már július vége óta ott lógnak az üzletekben, kirakatokban vagy megállító táblákon, sok esetben 20, 30, de akár 60, 70 százalékos kedvezményt is kínálva a járókelőknek. Ez egy megszokott gyakorlat: a kereskedők igyekeznek mihamarabb túladni a nyári szezonhoz kapcsolódó termékeiken, a fogyasztókat pedig különböző akciókkal, kiárusítással csábítják az üzletekbe. Ha ide betéved az ember fia, lánya, a kedvezményes áron kínált termékeket sokszor az üzlet forgalmas részein, pénztárak közelében találhatja meg.

– Minden vásárlás előtt, így az akciós termékek vásárlását megelőzően is érdemes tájékozódnunk más üzletek hasonló árukínálatáról – figyelmeztetnek a Fejér Megyei Kormányhivatal illetékesei. Mint kifejtik: előfordulhat ugyanis, hogy egy adott időszakban akciósan meghirdetett termék más üzletben ugyanebben az időintervallumban akció nélkül, mégis a leárazott terméknél kedvezőbb áron vásárolható meg.

Akciós, vagy sem?

Az úgynevezett tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok jogsértőek. Nézzünk néhány példát!

Megeshet, hogy egy termék árát az üzletben akciósnak tüntetik fel, miközben korábban is ugyanezen az eladási áron kínálták azt.

Elképzelhető, hogy egy termék árát az akció kezdő időpontját megelőzően megemelték, hogy aztán ugyanúgy haszonnal, akciósnak kikiáltva tudják eladni azt.

A hangzatos számok sem feltétlenül a valóságot mutatják: előfordulhat, hogy a meghirdetett negyven százalékos kedvezmény valójában (jóval) kisebb.

Ugyanígy a pénztárnál is résen kell lenni, hiszen meglehet, hogy a terméket nem a kiírt akciós árnak megfelelően értékesítik, vagyis drágábban adják el, például azért, mert a pénztárgépben nem aktualizálták az akcióknak megfelelően az eladási árakat.

Mindemellett olyan helyzettel is találkozhatunk, amikor egy már nem akciós termékre vonatkozóan – a kedvezményes időszak lejártát követően – kint marad az akciós tábla. Ez szintén tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat.

Érkezzünk felkészülten!

A kormányhivatal szakemberei azt tanácsolják, mielőtt akciós terméket vásárolunk, nézzük meg, hol mennyibe kerül a megvásárolandó termék. Semmiképpen se higgyünk első látásra a magasnak tűnő kedvezményeknek! Emellett célszerű az akciós reklámújságokban található termékek árának nyomon követése és összevetése, valamint a szezonális akcióban részt vevő termékek árának összevetése a korábban alkalmazott árakkal.

Ha a minőség nem jó…

Meglehet, hogy az egyes üzletekben azt olvassuk: akciós terméket nem cserélnek, annak minőségéért nem vállalnak felelősséget. S bár ez a tájékoztatás korrektnek tűnik, valójában az árkedvezménnyel, szezonvégi leárazással értékesített termékek esetében ugyanazok a szabályok érvényesek az áru meghibásodásakor, mint egyéb esetekben. Vagyis ha az áru megvételekor a vásárló tudta, hogy az adott cipő foszlik vagy kopott a sarka, netán erre az eladó is figyelmeztette, akkor a kereskedő valóban nem tartozik kellékszavatossági felelősséggel. Amennyiben a hibátlannak tűnő akciós áru a használat során tönkremegy, a vevő ugyanúgy kérheti a termék kijavítását vagy kicserélését, mint egy teljes árú gyártmány megvétele után. Az azonban mindegyik esetben igaz, hogy csak azért, mert a vásárlónak mégsem tetszik a termék, a kereskedő nem köteles sem kicserélni az árut, sem visszaadni annak árát. Erre egyedül az internetes vásárlásnál van lehetőség, a kézhezvételtől számított tizennégy napon belül.

Tehát a kellékszavatossági jog csak a vásárláskor nem látható, rejtett hibák esetén érvényesíthető. Ekkor első körben a termék kijavítását vagy kicserélését kérheti a vevő. A választást korlátozza, ha már nincs az üzletben az adott termékből (így nem cserélhető), vagy ha az igény aránytalan többletköltséget eredményez az eladónak. Csere esetén a vásárló csak olyan árut köteles elfogadni, amely a tulajdonságait tekintve a korábbival azonos – vagyis nem kell elfogadnia egy fehér ing helyett egy fekete inget, de megteheti, ha szeretné.

Ha a kijavításra, kicserélésre nincs mód, a vásárló kérheti az árleszállítást, vagy hogy a kereskedő költségére megjavíttatja a terméket, netán elállhat a szerződéstől, amely a kifizetett vételár visszafizetését jelenti. Az elállásnak jelentéktelen (azaz alig, vagy használat közben nem észrevehető esztétikai) hiba esetén helye nincs.