Végéhez közeledik az ercsi Nagyboldogasszony-templom felújítása

Ercsi első Nagyboldogasszony-­temploma 1698-ban, egyetlen év alatt épült föl, a most látható, tekintélyes méretű épületet azonban egy kiemelkedő dombra 1762–1767 között építtette gróf Szapáry Péter főgenerális, Ercsi és környékének földesura. A templom barokk – néhol már rokokó, illetve copf – stílusú, főbejárata kelet felé néz, s ott látható a Szapáry-címer.

Az építést külföldi mesterek végezték, a helyi jobbágyságot bevonva. A hatalmas homlokzati tornyú építmény egyhajós, dongaboltozatú – olvasható a velencei-to.hu portál ismertetőjében.

A belső berendezés között számos művészi alkotás – például a szószék, a padsorok, a főoltár – található, fából faragva, óarany, fehér és sötétbarna színekben. A barokk stílusú orgona 1778-ban készült, ám ezt azóta kétszer – utoljára 1948-ban – is átépíttették.

A templom belső kialakítása, díszítése, az oldalfalak és a mennyezeti freskók gróf Wimpffen Siegfridnek és családjának köszönhetők, s ezeket olasz mesterek készítették már a 20. század elején. A Mária mennybemenetelét megjelenítő főoltárképet is ekkor, 1912-ben festette gróf De Vité, a család rokona. E mű fölött, aranyozott keretben látható Szapáry gróf templomépítési felajánlása.

A hat mellékoltár adományként gróf Szapáry Péternek és lányának, báró Lilien Józsefné gróf Szapáry Juliannának köszönhető. A Szent József-oltáron látható, üveg alatt, az Ercsi Máriája kegykép, aranyozott keretben.

Igazi különlegesség a főoltár mögött az Illír–Rác Magdolna-kegykép, amelyet 1792-ben Falkóner József Ferenc festett (szintén a Szapáry család megbízásából), s a háborút követő években került a templomba, majd nemrég – adakozásnak köszönhetően – restaurálták is. A bejárat után balra a Szent Kereszt-kápolna látható, a két padsor közepén pedig le lehet jutni a kriptába, ahol a Szapáry, a Lilien és a Wimpffen család tagjai nyugszanak.

A 36 méteres toronyban öt harang lakik, a legnagyobb a nagyharang vagy hősök harangja nevet viseli. A toronyban van egy négy oldalról látható óra is.

Tudható, hogy a kegytemplom 1855 óta búcsújáró hely. Aki az épület környékén jár, láthatja, hogy egy ideje jelentős felújítás kezdődött. Ennek részleteiről érdeklődtünk a Székesfehérvári egyházmegyétől. Mint megtudtuk: a központi költségvetésből „egyházi közösségi célú programok és beruházások támogatására” bruttó 670 millió forintot juttattak a munkálatokra.

Utoljára 2012-ben a tetőhéjazat cseréje történt meg, most elsősorban építészeti felújítások zajlanak. Így például: falszigetelés, homlokzatjavítás színezéssel, kődíszek restaurálása, kőbástya javítása a csapadékvíz elvezetésének megoldásával. A belső munkálatoknál megújul az elektromos hálózat, cserélik a padozatot, restaurálják a faoltárokat.

A falszigetelés falátvágásos technológiával készült, s ehhez kapcsolódó feladat a szivárgórendszer építése is. A munkálatok befejezése idén februárban várható, a miserendet a felújítás nem befolyásolja, mert a plébánián kialakítottak egy kis kápolnát – derült ki a tájékoztatásból.