2020.03.13. 07:45
Bírja-e a hálózat az otthoni munkavégzést?
Az utóbbi hetekben egyre több munkahely dönt úgy, hogy alkalmazottai számára lehetővé teszi az otthoni munkavégzést.
Gombaszögi Attila informatikus szerint nem kell technikai korláttal számolni
Fotó: Shutterstock
Természetesen csak azokban a munkakörökben, ahol a munka jellege ezt megengedi. Ilyenek jellemzően a számítógép előtt vagy telefonon keresztül végezhető tevékenységek. Az otthoni munkavégzés másik feltétele a munkahelyi informatikai és telekommunikációs rendszerek távoli elérését lehetővé tévő technikai háttér. E téren a két fő tényező egyike a megfelelő sebességű internet, a másik pedig a vállalati rendszerek biztonságos, külső elérését megvalósító virtuális magánhálózati protokoll. A tudnivalókat Gombaszögi Attila informatikai szakember foglalta össze olvasóink számára.
A megfelelő sebességű internettel kapcsolatban elmondta: ma már a szolgáltatók jó része olyan adatátviteli sebességet kínál, amely messze meghaladja az otthoni munkavégzés hirtelen jelentkező többletterhelését. A jelenlegi hozzáférések világában nem kell technikai korláttal számolni. Egyre többen köttetnek be 500 megabites vagy akár gigabites internetet, amely bőven meghaladja egy átlagember szükségleteit. Ha valaki home office-ban kezd el otthonról dolgozni, akkor az ő sávszélességigényének növekedése csupán pár bit többlet hálózati terhelést fog jelenteni. A legnagyobb sávszélesség mindig az online tartalmak letöltéséhez és a streameléséhez kell. Videók, zenék, torrentek teszik ki a netes forgalom zömét. Ehhez képest az, hogy több e-mailt küldünk és a cégünk szervereivel adatcsomagokkal kommunikálunk, még több ezer ember esetében is csak akkora járulékos hálózati terhelést jelent, mint amikor egy moziszolgáltató oldalán megjelenik 1-2 újabb előfizető.
Sokkal érdekesebb az, így a szakértő, hogy az adott munkahely belső szerverkapacitása hogyan birkózik meg a megnövekedő külső elérési igények, bejelentkezések kiszolgálásával. Amíg mondjuk a windowsos vállalati szerverekhez belülről kezdeményezünk hozzáférést, semmi gond sincsen. De mihelyst kívülről, távoli hálózatról próbálunk bejelentkezni, jogosultsági, financiális és technológiai kérdések vetődnek fel. A nagyvállalatok zöme minden bizonnyal fel van készülve a biztonságos távoli munkavégzéshez szükséges virtuális magánhálózatok (VPN) működtetésére. Kérdés azonban, hogy azok a kisebb vállalkozások, például könyvelőirodák, ahol az otthoni munkavégzés egyébként megoldható lenne, rendelkeznek-e a távoli eléréshez szükséges technológiai háttérrel. Ha nem, annak kiépítése bizony időt és pénzt igényel majd. Ám, mint Gombaszögi Attila megemlítette, a neten már meg is jelentek azok a hirdetések, amelyek VPN kiépítését kínálják a szorult helyzetbe került vállalkozásoknak.
Vigyázat, adathalász-kísérlet lehet!
Nem az online videokonferenciák miatti esetleges leterheltség okozta azt, hogy csütörtökön 12 óra előtt rövid ideig leállt az egyik nagybank ATM-rendszere. Mint ugyanis a banktól megtudtuk, külföldi szolgáltatói oldalon jelentkezett hiba, amelyet rövid időn belül elhárítottak. A napokban egyébként több olyan külföldi eset fordult elő, amikor kiberbűnözők a koronavírusra hivatkozva próbáltak bankkártya- vagy bankszámlaadatokat, illetve az ahhoz tartozó különböző azonosítókat megszerezni. Célszerű azonnal törölni a bizalmas banki azonosítókat kérő elektronikus leveleket, és nem adni meg az adatokat az ugyanilyen tartalmú honlapokon sem – hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
Koronavírus Fejérben
- Fehérváron stagnál a koronavírus szennyvízben mért értéke
- Székesfehérváron is emelkedett a szennyvíz koronavírus koncentrációja
- Egy hét alatt 84 fővel emelkedett a Fejér megyei fertőzöttek száma
- 200 fővel emelkedett a Fejér megyei fertőzöttek száma
- 63 fővel emelkedett a Fejér megyei fertőzöttek száma