Áraszd ki a mennyekből fényességed sugarát!

Pünkösd napját a húsvét utáni ötvenedik napon, az idén május 31-én ünnepli a keresztény világ. Három fontos eseményre emlékezünk: ekkor jött el a Szentlélek mint Krisztus megváltó tettének gyümölcse és beteljesítője, ekkor született az egyház, valamint ekkor vette kezdetét az egész világra kiterjedő missziós munka.

Pünkösd a húsvét és a karácsony után a harmadik legnagyobb keresztény ünnep, neve a görög pentékoszté (ötven) szóból ered. Az ószövetségi zsidó népnél eredetileg aratási hálaadó ünnep volt (zsenge), majd a mózesi törvény emléknapja lett, amikor arra emlékeztek, hogy Isten szövetségre lépett népével, Mózes törvényt hirdetett. Az ünnepet sávuótnak, a „hetek ünnepének” nevezték, mert hétszer hét nappal pészah után ünnepelték.

Pünkösd ünnepe az Atya és a Fiú kölcsönös szeretetének végpontja, a legteljesebb kapcsolati minőség kiáradása, amelynek megtartóerejével már minden lélek betöltekezhet.

Amint a história mondja: a keresztény egyház születésnapját jelentő pünkösd történéseit megörökítő Újszövetség részletesen leírja, miként szállt le azon a napon a Jézus Krisztus által menny­be­menetele előtt megígért Szentlélek a tanítványokra. A Szentlélek kiáradt az apostolokra, betöltötte őket megvilágosító, lelkesítő, szeretetet sugárzó kegyelmével, hogy képessé váljanak Jézus missziós parancsának teljesítésére, és különféle nyelveken kezdtek beszélni. Péter apostol prédikálásának hatására sokan megtértek, belőlük alakult meg az első keresztény gyülekezet, a jeruzsálemi ősegyház.

A Szentlélek érkezését a tanítványok között először egy zúgó szélvész jelezte, amely szimbolikusan a lélek (lélegzet) jelképe. Ez a jelképes Szél táplálta azt a másik lételemet, a tüzet, amely lángnyelvként lobogott az apostolok feje fölött. Azt szimbolizálva, hogy ez a tűz maga az éltető, életerős isteni hatalom, amely megtisztítja a földi anyagot.

A püspöki szinódus 305-ben rendelte el a galamb vagy lángnyelvek alakjában ábrázolt Szentlélek eljövetelének megünneplését. A katolikus egyházban a II. vatikáni zsinat liturgiareformja szerint a pünkösd az ötvennapos húsvéti ünnepkör ünnepélyes befejezése. Bár pünkösdhétfő a zsinati liturgiareform bevezetése óta már nem külön egyházi ünnep, számos országban – 1993 óta hazánkban is – munkaszüneti nap.

A Pünkösdi szekvencia az első ezredforduló körül keletkezett ünnepi vers, az egyház fohászkodása a Szentléleknek a hívők lelkében jelentkező munkálkodásáért, Babits Mihály fordítása (részlet):

Jöjj, Szentlélek Istenünk, add a mennyből érzenünk fényességed sugarát! / Jöjj, szegények Atyja, te, bőkezűség Istene, lelkünk fényed hassa át! / Édességes vigaszunk, drága vendég, szomjazunk, édes lélekújulás. / Fáradottnak könnyülés, tikkadónak enyhülés, sírónak vigasztalás. / Boldogságos tiszta fény, szállj meg szívünk rejtekén, híveidnek napja légy!

Orbán Balázs írja: a Szép-­havas tetején egy kápolna romjai láthatók, amelyet a Szentlélek tiszteletére emeltek. Ide gyűlt össze régen minden pünkösdkor a kilenc moldvai csángó falu lakossága fehér ruhában, aranyhímzésű fehér zászlókkal, ezt énekelve: Zeng az erdő, zúg a levele Mária örömére… Itt találkoztak csíki testvéreikkel, és zászlaikat összeérintve együtt mentek a csíksomlyói búcsúra.

Pünkösd megünneplésének kiemelkedő magyar eseménye a csíksomlyói búcsú, az összmagyarság legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepségeinek egyike, amely a rendszerváltozás óta a világ magyarságának rendszeresen ismétlődő tömegrendezvénye lett. 1567-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem a határőr katolikus székelységet fegyverrel akarta az unitárius vallásra áttéríteni, a Csíksomlyón összegyűlt székelyek azonban a Nagy­erdőnél győzelmet arattak, megvédték ősi katolikus hitüket. Erre emlékezve tartják meg Csíksomlyón minden pünkösd szombatján az ünnepi szentmisét és a nagy búcsút, ahová több százezer ember érkezik az egész Kárpát-medencéből és a világ más tájairól is. (Tömeges, közösségi zarándoklatra ebben az évben nem lesz lehetőség, de a székelyföldi magyar közösségek lehetőséget kaptak arra, hogy imaszándékaikat, kéréseiket eljuttassák a pünkösdi búcsú csíksomlyói helyszínére.)

Jankovics Marcell Jelkép-­kalendáriumában írja: Amikor Mátyással ismét kitelt az apostolok száma, és eljött pünkösd napja, Jézus ígérete szerint „megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek és üle mindenikre azok közül. És megtelének mindnyájan Szent Lélekkel, és kezdének szólni más nyelveken…” (ApCsel 2,3–4). A pünkösdi csoda ábrázolása ritka, s nem követi pontosan a Szent­írásban foglaltakat. A 6-6 apostol karéjában, középen rendszerint ott ül Mária (az anyaszentegyház képviseletében), s míg az apostolok feje felett 12 lángocska lebeg, Mária fölé a Szentlélek terjeszti ki szárnyait galamb képében…