A Szentlélek Fejér megyében – Dombi Ferenc pályafutásáról

A két település között a kapocs Dombi Ferenc személye volt, aki katolikus papként a közigazgatási értelemben vett megye területén előbb Alsószentivánon, majd Pátkán működött plébánosként. Alsószentivánra a Csepel-szigeti Halásztelekről került, amely az egyházmegye térképén még Székesfehérvárhoz tatozik. A pap életútját Nagy Péternek a Koinonia hasábjain megjelent 2011-es írása foglalja össze. E szerint Dombi Ferenc 1927-ben született Szobon, de a középiskolát már Székesfehérváron végezte. 1948-ban érettségizett, és épp tornatanárnak készült, amikor sorsfordító élményben volt része. Erről maga így számolt be: „Én nem pap, hanem tornatanár akartam lenni. Bokszoló voltam, harmadik az országos versenyen. Össz­táncról tartottunk hazafelé, már elbúcsúztam a barátoktól, és egyedül keltem át egy ligeten, amikor megjelent Jézus, és azt mondta: papnak kell lenned! Vitáztam vele, hogy nem lehet, ebből botrány lesz. Épp akkortájt jelent meg a helyi újságban, hogy Dombi Ferencet a továbbtanulásban a párt támogatja.” Teológiai tanulmányait Székesfehérváron és Szegeden végezte. 1954. július 4-én Székesfehérváron Shvoy Lajos püspök szentelte pappá.

Állami nyomásra 1960-tól csak falvakban működhetett. Király Ignác a halászteleki évekre így emlékezik: „A község vagányai felkapták a fejüket arra a hírre, hogy egy olyan pap került hozzánk, aki még bokszolt is régebben. Elment a fiatal amatőrök edzésére, ahol kesztyűt húzva, gyors és tiszta találataival tekintélyt vívott ki. Ettől kezdve az is tisztelte, aki fütyült a templomra.” Dombi Ferencet 1971-ben helyezték át Alsószentivánra, ahol az első prédikációja így hangzott: „Kedves Testvérek! Isten nem igazságos. Akinek erről más a véleménye, azt mise után várom. Ámen.” Az esetről szintén a Bokorportálon beszámoló Lepsényi Mari így folytatja: „Felháborodtam, mert abban az átkos, kommunista időben azt gondoltam: legalább Isten igazságos. De Feri bácsi az irgalmas, a szerető Isten képét építette fel bennünk az ott töltött hat év alatt.”

A Bokor-alapító piarista szerzetes, Bulányi György oldalán 1967 óta bázisközösségeket építő Dombi Ferencet meghatározó Szentlélek-élménye 1976. október 4-én érte Alsószentivánon. Erről később így számolt be: „Október első szombatján, Assisi Szent Ferenc neve napján, délben fél 12-kor a tv-t néztem. Hirtelen elment a kép, és azt éltem meg, hogy én eddig csak akadálya voltam Isten kegyelmének. Ezt nem lehet szavakkal kifejezni. Bementem a kápolnába, letérdeltem az Oltáriszentség előtt, és folytak a könnyeim. Egyszerre körülvett a fény, és azt éltem meg, hogy Jézus belemerít a Szentlélekbe. Eksztatikus állapot volt, de utána béke és tisztánlátás töltött el.”

Eztán a hatóságok megvonták tőle a működési engedélyt. Csak 1979-ben, pátkai plébánosként állhatott ismét szolgálatba. Itt működött egészen 1987-es nyugdíjaztatásáig. Közben a pátkai plébánia a kibontakozó hazai karizmatikus mozgalmak egyik központjává lett. Pátka hatása sokakat elért, akik között ma olyanok is vannak, akiket tágabb közösségük Pro Cultura Alba Regiae díjjal vagy épp a Magyar Civil Becsületrenddel jutalmazott. Ha a történettudomány a misztikus élmények hatásait is vizsgálhatná, még az is kiderülhetne: a rendszerváltáshoz vezető szabadságfok kritikus tömegének eléréséhez valamiképp a Szentlélek Fejér megyei működése is hozzájárult. Akinek szolgálatában Dombi Ferenc 2004-ben Székesfehérváron tért örök nyugalomra.