Szép lesz majd Bakonykúti lelke

Megkezdődött és az enyhe tél miatt jó ütemben halad az orvosi rendelő fejlesztése, melyre 29,7 millió forint támogatást nyert Bakonykúti. Ez az épület nem csak egy a sok közül, ugyanis magába foglalja a polgármesteri hivatalt is, olyannyira, hogy régebben voltak olyan helyiségek is, amiket párhuzamosan használtak.

Mint azt Marics Józseftől megtudtuk, a római katolikus templomnak 1810-ben kondultak meg először a harangjai, ám a jelenlegi polgármesteri hivatal, illetve orvosi rendelői épület 1873-ban már működött, igaz, akkor úgy, mint iskola. Strausz Mátyás tanító már a házban lakott és már akkor 30 gyermeket tanított német nyelven. Ez tehát Bakonykúti egyik legrégebbi épülete és közel 200 évig iskolaként működött, amit a római katolikus egyházközség tartott fenn. A tanító az egyházközségtől kapott fizetés mellett a földesúrtól kapott még 4 hold szántót is, a könyvet, tanszert és a tüzelőfát a tanulók szülei adták. Minden nehézség ellenére az iskolában eredményes munka folyt, 1869-ben a falu lakosságának már 48%-a tudott írni, olvasni. A falu költségvetése az elmúlt századokban is szerény volt, még községházát sem építettek, hanem a mindenkori bíró házánál ültek össze, így az iskola épületének karbantartása is időnként nehézségekbe ütközött. Példa erre, hogy 1897-ben a községi képviselő-testület kénytelen volt 100 forint segélyt megszavazni az egyházközség számára a tanító fizetésére és az iskola karbantartására.

Marics a második világháborút követő eseményekről azt mondta: – Az ország és a falu életében is jelentős változások következtek be, például Bakonykútiban 1950-ben tanácsházát is építettek, de az iskola életében nem sok változás történt. Talán csak annyi, hogy az Erdőgazdaság épített egy erdészlakást és az ideköltöző erdész felesége tanári végzettséggel rendelkezett, így már a tanítóval együtt ketten oktatták a falu általános iskolásait. A tanítónő továbbra is az iskola épületében lévő szoba-konyhás lakásban lakott, ez ma az orvosi rendelő és a váró, az egy tantermen pedig, amely a mai képviselő-testület tanácsterme, az alsósok és a felsősök felváltva, délelőtt és délután, osztoztak.

Mayer Nándorné Irénke, aki 1962-ben itt fejezte be a 8 általánost, elmondta, hogy a 7. osztály elvégzése után az a hír járta, hogy a felső tagozatosok a következő tanévtől Isztiméren fognak tanulni, és hogy már az orosz tankönyveket is megkapták, mert ezután orosz nyelvet is tanulnak majd. A hír igaz volt, igaz, csak két évvel később, 1964-ben indult meg az orosz nyelvoktatás. Kevéssel ezután, 1970-ben az alsó tagozat is átkerült Isztimérre és az iskola végleg megszűnt Bakonykútiban. Ezt követően az épület 15 éven át üresen, kihasználatlanul állt, állapota így folyamatosan romlott.

Aztán új szelek fújtak a 80-as évek elején, újabb változásokat indítva el a faluban. Elkezdték az üresen álló házakat megvásárolni a közeli városok lakói, hogy üdülő gyanánt hasznosítsák, illetve élvezzék az új ingatlant. Akkor úgy döntött a falu elöljárósága, hogy eladja az akkori tanácsháza épületét, mivel ekkor Bakonykúti már nem volt önálló település, hanem az isztiméri tanácshoz tartozott. Az ebből befolyó összegből felújították a régi iskolaépületet 1985-ben, és attól kezdve helyet adott az orvosi rendelőnek és egy tanácskozó teremnek is.

Új évtized és új helyzet alakult ki 1990-ben, mivel az első szabad önkormányzati választás után ismét önálló település lett Bakonykúti, így az épület ettől kezdve a polgármesteri hivatal funkcióját is betöltötte. Mivel az 1985-ös felújításkor erre a feladatra még nem készültek, ezt a funkciót csak szükségmegoldásként tudta ellátni. Erre talán a legplasztikusabb példa, hogy a polgármester irodája egyben az orvosi rendelő várótermeként is funkcionált, egészen 2000-ig.

A rendszerváltást követő években a mindenkori képviselő-testületek a rendelkezésre álló szerény költségvetési forrásokból és sok-sok társadalmi munkával folyamatosan igyekeztek gondoskodni az épület állagmegóvásáról, és kisebb fejlesztéseket és megvalósítottak.

Erre az időszakra Marics így emlékszik vissza: – Az első polgármester, Tóth János, ácsmester volt, aki önkéntes segítőivel sok munkát saját kezűleg végzett el az épületen. Én magam is dolgoztam az irányítása alatt, amikor a hátsó nagyterem tetőfedését végeztük a 90-es évek elején. Az ezredforduló után pályázati források is megnyíltak, amely lehetőségeket a képviselő-testületek mindig igyekeztek kihasználni. Így a 2000-ben a megyei önkormányzat támogatásával létrejöhetett egy önálló polgármesteri iroda, majd 2006-ban a vizesblokk lett felújítva, valamint egy új közösségi teret alakított ki az önkormányzat. Az adósság-konszolidációban nem részesült települések részére kiírt pályázat támogatásával pedig 2018-ban a tető héjazatát cseréltük le, paláról cserépre.

A kisebb léptékű felújítások ellenére volt gond az öreg épülettel. A nyílászárók cserére szorultak, a csatornarendszer használhatatlanná vált, az egyre növekvő gyermeklétszám szükségessé tette, hogy a védőnő is önálló rendelőben fogadja tanácsadásra érkező kismamákat és gyermekeket, de a mellékhelységek sem feleltek meg mindenben a jelenleg érvényes orvosi rendelőkre vonatkozó jogszabályi előírásoknak, ezért lépni kellett, hogy megóvják a sokat látott épületet.

Az önkormányzat 2020-ban pályázatot nyújtott be a Magyar Falu Program keretében az orvosi rendelő fejlesztésére és közel 30 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert, mondta Marics, aki a felújítás elemeit is felsorolta: – Az öreg épület átfogó felújítása megkezdődött. Új nyílászárók kerülnek a régiek helyére, modernebb kazán váltja fel az elavultat, emellett létrejön egy védőnői szoba, teljesen új és akadálymentes lesz a vizesblokk. A vállalkozóval kötött szerződés szerint 2021. május 31. a befejezés határideje, de a téli idő ellenére jól halad az építkezés, és mind a vállalkozó, mind pedig a mi érdekünk, hogy ezt a határidőt lerövidítsük, így a beruházás várható befejezése április 30.