Primicia és gyémántmise – Füle díszpolgárává avatták Molnár Károly atyát

Molnár Károly atya június 27-én tartotta gyémántmiséjét szülőfalujában, a Keresztelő Szent János születése-templomban. A füleiek méltán büszkék rá, a képviselő-testület díszpolgári címet adományozott számára. A címet ő kapta meg elsőként a településen. A díszpolgári oklevelet és plakettet Kiss Róbert polgármester távollétében Boda András alpolgármester és Miskei Rita kulturális munkatárs adta át.

A díszünnepséget Barta Tibor plébános szervezte különös gondossággal, a nyugalmazott atya gyémántmiséje rendkívül megható volt, egyrészt, mert sokan részt vettek rajta, akik szeretik őt, másrészt, mert azon régi barátok is felszólaltak, köszöntötték őt.

Gyémántmiséjéről, melyet a fülei búcsú napján tartottak, élő közvetítés zajlott (a videó megtekinthető a polgárdi plébánia YouTube csatornáján). Az atyáról szóló, korabeli fotográfiákat is tartalmazó füzetet Pintér Regina állította össze.

Hatvan éve szentelték pappá az egri főszékesegyházban

Molnár Károly 1949-ben a vasúthoz került, segédmunkásnak, majd a villanyszerelő csoportban dolgozott. Később az Épület Világítási Szerelő Vállalat egy csoportjával a Székesfehérvári Könnyű Szerszámgyár helyreállításán vállalt munkát. Felvették tanulónak, és 1950 nyarán szerelői segédlevelet kapott.

Megpróbált mindent, de 1942-ben nem mehetett a missziósok közé. Tanítója mindenáron taníttatni akarta, de nagy szükség volt rá a családban. 1954 őszén történt a nagy változás. Újra égett a vágy a lelkében az oltár felé, sokat küszködött magában, milyen úton-módon lehetne papi pályára lépnie. Megpályázta az Új Emberben meghirdetett kántori állást, és félévi kántorkodás után bekerült a győri papnevelő intézetbe inasnak. Elhunyt kispap öccse egyik rendtársa, az egri teológián tanuló Tarjányi Ferenc felhívta figyelmét, hogy adja be pályázatát az egri szemináriumba.

1955 őszén a szeminárium tagja lett, 1956 őszén pedig már rendes elsőéves teológus. Esztergomban, 1960 márciusában diakónussá szentelték. Grősz József kalocsai érsek 1961. június 18-án az egri főszékesegyházban pappá szentelte.

A fülei búcsú napján, 1961. június 25-én tartott primiciáján jelen voltak mindazok, akik segítették az Úristen oltára felé. Kézvezetője, Bukovits Imre esperes plébános időközben instruktora is volt. Az újmise lefolyása (a fülei Historia Domus feljegyzése alapján) a következőképpen zajlott: a tanácstitkár eltiltotta az ünnepélyes felvonulást a szülői háztól a templomig, ezért Károlyt csak a család és a papi vendégek kísérték, köztük Ádám László volt szalézi helyettes tartományfőnök, aki a háznál szép beszéddel búcsúztatta az újmisést.

Károly testvért és kíséretét a templom mellett az egyházközség nevében id. Bakó József képviselő, az iskolások nevében Gubicza József 8. osztályos tanuló köszöntötte. Végül manduktora (manuductor), Imre atya a jobbján vezette be a templomba, az újmise oltárhoz az asszisztenciával, szülei, testvérei, rokonai és a nagyszámú hívő kíséretében. A jelenlévők a mise után meghatottan fogadták az újmisés áldását.

Károly atya szolgálati helyei között megemlítjük az elsőt: Tiszagyulaháza – Újtitkos, a többit: Bogács, Vámosgyörk – Karácsond, Előszállás – Nagykarácsony, és az utolsót: Bodajk.