Egy régi templom alapjaira akadtak Bakonykútiban

– Régészeti ásatások Kutiban. Kuti fehérmegyei falu határában [...] Schläger Jánosné sz. Zichy Paula grófnő ásatásait szép siker koronázza. Újabban egy régi templom alapjaira, majd egy sírboltra akadt, melyben sok régi csontvázat, fegyverdarabokat, pénzeket, bronzgyűrűket, sarkantyúkat találtak, majd egy faragott oszlopfő került felszínre s az oszlopfő után 1-2 m. magasságú szép vörösmárvány oszlopokat találtak, eddig vagy 18 darabot. Szakértőket várnak a leletek megvizsgálására s meghatározására – írta a Századok című kiadvány, a Magyar Történelmi Társulat 1884. évi közlönye.

E középkori templom helyének meghatározásáért kutattak hétfőn a régészek, a tudósok!

A Századok a Pesti Napló 1884. évi 271. számára hivatkozva jelentette meg anno közlését, amely lap pedig 1884. október 1-én jelent meg.

Az egy hónap híján 137 éves Pesti Napló-cikkből – terjedelme okán – csak egyes részeket idézünk.

– [Egy] mérsékelt emelkedésű halomnak éjszaki lejtőjén, gyönyörű ponton, mindennap reggeltől estéiig egy főúri hölgyet látni, munkások nagy számától körülvéve. Fáradhatatlan türelemmel figyel egész nap, a munkásokkal munkálkodik maga is, megvizsgál behatóan minden cserepet, faragott követ, csontdarabot stb. Mert hát a főúri hölgy, Schläger Jánosné szül. gróf Zichy Paulina, a maga tulajdon birtokán, nagy költséggel ásat, a régiség tudománynak áldozik. A falu lakosainak szóhagyománya után indulva, az előbb leírt ponton némi érdekes épületmaradványokat talált. Elkezdette azokat kiszabadítani, s mindenekelőtt egy régi templom alapjaira, majd egy sírboltra akadt – idézet vége. A cikk még arról is ír, hogy néhány méterrel odább szép és ép római vízvezető csöveket is találtak volt.

Nem is sejtette, hogy feltehetően egy középkori templom falain futkározott

Na mármost, térjünk a mába! Hétfőn, augusztus 30-án a munka megkezdése előtt, az emlékeket rakosgatva kicsit párás tekintettel szemlélte a tájat Szücsi Frigyes régész. Azt idézte ő fel – mondta és mutat­ta –, hogy melyik hegycsúcson kérte meg felesége kezét. Majd azzal folytatta, hogy a csapáson, ahol álltunk, gyakran átfutott az elmúlt évek során. (Testét edzette.) Sokáig nem is sejtette, hogy feltehetően egy középkori templom falain futkározott.

– Az az elhatározásunk, hogy megtaláljuk Bakonykúti középkori templomát, ez ugyanis elveszett – magyarázta a munka kezdete előtt percnyivel lapunknak Szücsi. – 1884-ben Zichy Paula grófnő végzett itt egy ásatást, de abból a leletanyagból semmi sem került be a múzeumba, vagy ha bekerült, annak nincsen nyoma. Még az ásatás helyszínéről sem tudunk semmit, mindössze a korabeli sajtó tudósításai állnak rendelkezésre – mondta; e lapokból idéztünk cikkünk első felében. – Ezekből tudjuk azt, hogy nemcsak megtalálta a templom alap­falait, hanem feltárt benne egy sírboltot is. Állítólag ebben a sírboltban sarkantyúk, fegyverdarabok, pénzek is voltak. Ami még izgalmasabb, szintén a lapok leírása alapján: 18 vörösmárvány oszlop maradványát tárták fel. Ez, ha igaz, vagy akár csak a fele is igaz, akkor itt, ezen a tüneményes tájon egy lenyűgözően szép templom állhatott – fogalmazott.

Az első írásos adat, ahol Kútit mint települést említik, 1424-ből származik. A régészek a templom építését is erre az időszakra feltételezik, ám meglehet, hogy a falu és a templom is még régebbi.

Lényeges, hogy a lelőhelyen 2019-ben római leletek is előkerültek; egy önkéntes, engedélyes fémkeresős kutatás idején.

Hétfőn, a kutatási nap kezdetén délelőtt jártunk a helyszínen, ekkor beszéltünk Szücsi Frigyessel. A nap végén a következő további tájékoztatást adta lapunknak a régész:

– A budapesti kollégák talajradaros és magnetométeres felmérést is végeztek. A helyszínen úgy vélték, hogy megvan a templom, de teljesen bizonyosat majd csak a kiértékelés után tudnak mondani. A fémdetektoros kutatás során meglepően nagyszámú, jóval 100 fölötti fémlelet került elő (még nem számoltuk le). Elsősorban középkori és római kori pénzek – írta.