2021.09.07. 20:00
Van megoldás a használt ruha tárolására?
Szekrényeinkből kiszanált, megunt vagy gyermekeink által kinőtt, esetleg hagyatékban ránk maradt ruhák – gondoljuk, jól jön ez még másoknak, és elindulunk a zsákokkal valamelyik segélyszervezethez. Ám manapság már ott sem fogadják örömmel az ilyen jellegű adományokat. Miért? És ha nem oda, akkor hová vihetjük a feleslegessé vált ruhákat?
Csak olyan ruhát adományozzunk el, melyet magunk is felvennénk!
Fotó: Cseh Gábor / Vas Népe
Nemrégen a székesfehérváriak egyik közösségi felületén mesélte el „kálváriáját” egy hölgy, aki szeretett volna adományként felajánlani pár zsáknyi, még mások által használható ruhát. Mivel jó minőségű darabokról volt szó, nem szívesen dobta volna be a ruhagyűjtő konténerek egyikébe. Felkeresett hát néhány segélyszervezetet, ám mindenhol azt mondták, köszönik szépen, nem kérik az adományt, mert tele vannak a raktáraik.
Az öltöny, ing, irodai ruha nem segítség
Igaz ez? – tettük fel a kérdést Szücsné Szigeti Hedvignek, a Magyar Vöröskereszt Fejér megyei igazgatójának. – A veszélyhelyzet kihirdetésekor a lakossági adományokkal kapcsolatban azt az utasítást kaptuk az országos igazgatóságtól, hogy ruhát csak abban az esetben fogadhatunk, ha azt mossuk és fertőtlenítjük, vagy ha nagyjából két hónapra raktározni tudjuk őket, hogy az esetleges vírusfertőzés továbbadását megakadályozzuk. Nos, mi itt nem vagyunk egyikre sem felkészülve. Minden egyes darab bevételi idejét egyébként is képtelenség számontartani – magyarázta az igazgatónő. Mint megtudtuk, az adományként átvett ruhákat először kiválogatják, majd azok rendszerezve kerülnek a raktárba, hogy az igényeknek megfelelően tudják összeállítani a ruhasegélycsomagot. Szücsné azt is megjegyezte, jellemző az elmúlt években bevitt ruhák mennyiségére, hogy a Vöröskereszt még úgy is ki tudja szolgálni a rászorulók igényeit, hogy a járvány kitörése óta alig fogadtak be ilyen jellegű lakossági adományokat.
A raktárkapacitás más segélyszervezeteknél is véges
A Székesfehérvári Egyházmegyei Karitász fehérvári Karitász Házának például összesen három tárolásra használható garázsa van. Az intézmény vezetője, Nagy Lajosné elmondta, valóban nehéz ma ruhákat adományozni, aminek az is az oka, hogy a járvány kitörése óta megfogyatkozott a ruhát igénylő rászorulók száma, vagyis a korábban felhalmozott készletek sem apadnak jelentősen. Hozzátette, most inkább az élelmiszer-adományokra van nagyobb igény. Ugyanakkor megjegyezte, az a tapasztalat, hogy a rászorulók sem könnyen fogadnak el ingyenruhát. A Vöröskereszt igazgatója arra is rámutatott, vannak olyan ruhafajták, amelyeket egyébként sem tudnak továbbadni, hiszen a rászorulóknak az öltöny, az ing vagy a női irodai ruházat nem jelent segítséget. Nekik a farmer, a pulóver, a póló számít használhatónak. Nagyné hozzátette, ma már a hagyatékokból származó nehéz télikabátokat sem viszik el. Ezenfelül – és ezt mind a ketten megerősítették – még mindig előfordul, hogy talp nélküli szandál, lyukas cipő vagy szétfoszlott nadrág kerül az adományba, „nekik ez is jó lesz” alapon. – Olyan ruhákat adományozzunk el, amelyeket mi magunk is felvennénk, vagy ráadnánk a gyermekünkre – javasolta Szücsné.
Mindezek után kérdés, mit tehetünk a feleslegessé vált ruhákkal
Az otthoni vegyes tüzelésű kazánban tilos elégetni őket. A textil egyrészt környezetszennyező, másfelől a fűtési rendszert is károsítja. A szelektív hulladékgyűjtőkbe sem dobhatjuk őket. – A ruházat nagy mennyiségben történő újrahasznosítása egyelőre nem megoldott. Jelen pillanatban az egyetlen megoldás, hogy lomtalanítás keretében vitetik el a feleslegessé vált ruhákat – mondta Polónyi Dóra, a Depónia Nonprofit Zrt. PR-vezetője, aki hozzátette, tisztában vannak azzal, hogy foglalkozniuk kell a textilhulladék kérdésével, mert az egyelőre nem megoldott. Léteznek ugyanakkor olyan kisebb vállalkozások, amelyek használt ruhából készítenek különböző termékeket, és például lovaspályákon is szoktak textilt keverni a homokhoz, ám ezek a töredékét sem szívják fel a kidobott ruháknak. Működnek olyan cégek is, amelyek kihelyezett konténerekben gyűjtik a használt ruhákat, ám nem mindenkinek szimpatikus, hogy az általa ingyen odaadott ruhákból ezek a cégek géprongy vagy aprított textil formájában hasznot húznak. Egyre többen tartanak garázsvásárt is, vagy börzéken értékesítik megunt, kinőtt ruháikat. Mindent összevetve tehát úgy tűnik, jelenleg az egyetlen megoldás a megelőzés – meg kell tanulnunk nemet mondani a nyolcadik pulóverre vagy a sokadik nadrágra, ruhára, és inkább többet adni egy-egy jó minőségű darabért, mert azt biztosan tovább tudjuk majd hordani! Ezzel pedig csökkenthetjük a megvásárolt, aztán viszonylag rövid idő után kidobott ruhák mennyiségét.
Frissen Fejérből
- Ciszterci Médianapokat tartottak Székesfehérváron
- Adventváró délutánt szerveznek Seregélyesen
- Kiállításon látható a Székesfehérvári Zsidó Hitközség története
- Koraszülöttek világnapja: lila színbe borult a Szent György kórház gyermekosztálya (galéria, videó)
- Táncház a Kákics zenekarral az MCC-ben