Egyre égetőbb kerti problémák nyomában jártunk

Szép őszi szombat délután egy székesfehérvári kertvárosi övezetben: vadonatúj házak keverednek évtizedekkel ezelőtt épült társaikkal, s valahonnan a teraszra kúszik a minden héten érezhető szag. Égett műanyag vagy gumi füstje keveredik a kerti hulladék parazsával. Azt mondják a lakók, rendszeres ez, még teregetni sem lehet az udvaron emiatt, nemhogy egy jó kiülős esti vacsorát megszervezni.

Januárig még továbbra is az önkormányzatok vannak döntési helyzetben

Az égetés azonban nem csak a szomszédi viszonyokat perzseli meg: a levegőminőség rohamos romlásának is ez az egyik okozója, amely miatt komoly törvényi változtatásokról döntött tavaly a kormány. [Egészen pontosan a kormány 474/2020. (X. 30.) kormányrendelete, amely a levegő védelméről szóló 306/2010. kormányrendeletet módosította.] Ennek a lakosság szempontjából legfontosabb változása egy mondat cseréjét jelenti: „Az avar és kerti hulladék nyílt téri égetési tilalmának bevezetése” helyébe „Az avar és kerti hulladék nyílt téri égetési tilalmának elrendelése” került. Egyértelmű ez: tilos az égetés, pont.

A levegő védelme

Persze mint mindenhol, itt is közbeszólt a veszélyhelyzet, amely miatt egyelőre mégsem lép hatályba a levegő védelméről szóló rendeletmódosítás – áll a 2020 végén kiadott rendelkezésben [A Kormány 550/2020. (XII. 2.) kormányrendeletéről van szó.] Amíg tehát a vészhelyzet tart, jelen állás szerint 2022 januárjáig, az önkormányzatok saját hatáskörben dönthetik el, engedik-e, s ha igen, mikor, milyen időszakban az avar égetését. S csak egy félmondattal hadd utaljunk rá, csakis a kerti hulladék, az avar, faapríték égetését hagyhatják jóvá, környezetszennyező anyagot – gumit, műanyagot – még így sem.

Vannak engedékenyebb és kevésbé engedékeny önkormányzatok – Székesfehérvár például az utóbbiak közé tartozik, amely nem határozott meg égetési napokat, vagyis egyáltalán nem lehet égetni semmit. A cikk elején említett kertvárosi övezetben tapasztaltak tehát mindenképpen tiltott tevékenységnek számítanak, mindamellett, hogy a szomszédokat is joggal bosszantja. Máshol, mint például Sukorón, három szombati délelőttöt jelöltek ki ezen az őszön az avar elégetésére. A tűzgyújtás persze így is csak a megfelelő biztonsági előírások betartásával, másokat nem zavarva történhet. S ahogy jelzik, az égetendő hulladék nem tartalmazhat kommunális, egyéb háztartási, ipari eredetű veszélyes hulladékot (műanyagot, gumit, vegyszert, festéket stb., illetve ezek marad­ványait).

A katasztrófavédelem, amely a tűzvédelmi szabályok betartását ellenőrizheti, most éppen két lovat ül meg egyszerre. Erre lehet legalábbis következtetni Farkas-Bozsik Gábor tájékoztatásából a témában. A Fejér megyei katasztrófavédelmi szakember ugyanis azt mondja: amikor valaki a saját kertjében éget, de azt felügyelt körülmények között, életet, vagyont nem veszélyeztetve teszi, akkor nem tűzvédelmi szabályt, hanem az önkormányzat helyi rendeletét sérti. Tűzoltói beavatkozásra – teszi hozzá – akkor van szükség, ha olyan tűzeset van, ami veszélyt jelenthet. Tóthné Balázs Kata, a ­Fejér megyei Zöldellő Egyesület tagja azonban úgy értelmezi a szabályokat – mondta el a hírlapnak –, hogy ha tudjuk, hogy valaki éget, miközben nem lehetne, akkor hívhatjuk a 112-t. Persze ha vége lesz a vészhelyzetnek, akkor más helyzet áll elő – akkor új feladatok elé néz a katasztrófavédelem is. Addigra azonban – vélekedik a környezetvédő – jó lenne megtanítani az embereket a hulladékkezelésre. Arra, hogy amit most égetnek – avart, kerti hulladékot –, azt megfelelően kezelve komposztálni is lehet.

– S annak, akinek van helye az égetésre, lenne helye a komposztálásra is – teszi hozzá, ahogy azt is: az emberek még most is a legalapvetőbb kérdéseket teszik fel a témában, így a hulladékkezelési kultúránk láthatóan még gyerekcipőben jár. Kampányt lehetne szervezni ebben a kérdésben, mondja, és jó lenne, ha minden önkormányzat vásárolna ágdarálót, melyet a lakosság használhat. Van is példa erre pár helyen – Pázmándon például pályázat segítségével szerzett be a polgármester eszközt, és van is szakember, aki használni tudja. Az igény egyre nagyobb tehát a természetes megoldásokra.