A szalmaszálból gerenda lehet - Kérdéses a gánti Fecskepalota jövője

A Fecskepalota eredetileg másfajta céllal jött létre, de mára sokan felfedezték a helyet. – 1991-ben gyógypedagógusként dolgoztam Érden egy nappali ellátóintézetben, ahová családban élő, különböző korosztályhoz tartozó értelmi sérülteket hordtak. Többször vittük őket nyaralni is, így rájöttünk, nincs olyan hely, ami kifejezetten ilyen jellegű csoportok fogadására lenne felkészülve. Csináljunk hát magunknak egyet, gondoltam! – vágott a történet közepébe Orbán Péter, a Fecskepalotát üzemeltető Szép Jelen Alapítvány elnöke.

A tervek aztán egyre bővültek. Először egy féltetőre gondoltak, ahová be lehet húzódni, ha sátrazás közben elered az eső, majd azt mondták, kényelmesebb, ha épített fürdő, mosdó is rendelkezésre áll, végül úgy döntöttek, ha már építenek, akkor sátor helyett legyenek szobák, az mégiscsak kényelmesebb. Így született meg végül egy komplett épület ötlete. Igen ám, de egy ilyen épületet egyetlen intézmény nem tud úgy kihasználni, hogy az gazdaságos legyen. Ekkor pattant ki Orbán Péter fejéből az ötlet: keressenek hasonló társakat!

– Fogtam egy határidőnaplót és megkerestem különféle civil szervezeteket, hogy „eladjam” nekik a heteket. Ez mindenkinek jó volt – a szervezetek üdülési jogot vettek egy olyan, speciális igényeket is kielégítő, épülő házban, amit nem nekik kellett fenntartaniuk, nekünk viszont olyan bevételt jelentett, amiből megvalósíthattuk az elképzeléseinket. Ez a fajta time-sharing (időmegosztás) sokaknak megtetszett – mesélte tovább az elnök, aki azt is hozzátette, nyilván az első csatlakozók vállalták a legnagyobb kockázatot, hisz úgy kellett előre fizetni a lehetőségért, hogy még egyetlen fal sem állt. A főváros VI. kerületében működő egyik intézmény vezetője négy hetet akart lefoglalni, mire az önkormányzat szociális bizottságának elnöke azt mondta neki: eszébe ne jusson a rendszerváltás után, Magyarországon, egy ismeretlen alapítványnak félmillió forintot előre odaadni! Ugyanez az ember a Fecskepalota 5. születésnapi ünnepségén bocsánatot kért a történet miatt. Utóbb kiderült, az előfinanszírozás szelektált is, és csak azok szálltak be az együttműködésbe, akik valóban tenni akartak az általuk felvállalt csoportokért. A kedvezményezettek köre is bővült, az értelmi sérültek mellett a testi fogyatékkal vagy egészségkárosodással élők és a szociálisan hátrányos helyzetűek is bekerültek. A házat, amit teljes mértékben adományokból építettek – olyan szervezet is akadt, amely a foglaló hiányzó részét szakmunkával pótolta –, 1994 júniusában adták át. Addigra tíz évre előre az év 52 hetéből 46-ot eladtak.

– Büszke vagyok arra, hogy kizárólag adományokból épült fel az álmunk. Vallom, hogy a rendszerváltást követő időszak egy ihletett korszak volt. Ha nem volt pénz valamire, megvolt a megvalósításhoz szükséges összefogás – mondta Orbán Péter. Szakkifejezéssel élve, a Fecskepalota zöldmezős beruházásként valósult meg, nevét pedig – hogy ne egy megjegyezhetetlen, hosszú, hivatalos kifejezés alkossa – Orbán Péter egyik saját verséből vette. Az elnevezést még azelőtt találták ki, hogy a fecskék valóban beköltöztek volna az akkor még beüvegezetlen ebédlőbe. Üvegezéskor aztán úgy döntöttek, üresen hagynak a visszatérő madaraknak egy ablaktáblányi részt, hogy ki-be járhassanak. Az újonnan átadott hely üzenetét az elnök így fogalmazta meg: bárki kerülhet olyan helyzetbe, hogy súlytalan szalmaszállá válik az életben, de ha van egy közösség, ahová tartozhat és amely felkarolja, ismét gerendává válhat. A nyitás utáni tizenöt évben minden szépen ment, aztán megbillent az „egyensúly”, a civil szervezetek vezetői kiöregedtek, az addigi együttműködések megkoptak, megfogyatkoztak és a 2008-as világgazdasági válság következményei a Fecskepalotát is elérték. Újra kellett gondolni a működtetést. Bekapcsolódtak hát az Erzsébet-táborokba, illetve már nem csak fogyatékkal élőkkel és hátrányos helyzetűekkel foglalkozó szervezeteknek, egyesületeknek adják ki a házat, amiben az évek során lett tornaszoba, közösségi tér, az udvaron kemence. Manapság leginkább a közösségépítés és a rekreáció áll a programok középpontjában, amihez a Fecskepalota a helyet és az alapvető szolgáltatásokat biztosítja. A képzésekhez, fejlesztésekhez – ideértve a speciális igényű embereknek szervezett programokat is – szükséges eszközöket vagy szakembereket minden egyesület maga hozza. Beszélgetésünk idején például az Együttható Egyesület tartott magyar és külföldi fiataloknak egyhetes érzelmiintelligencia-fejlesztő kurzust. 

Az idei év utolsó programja is lezajlott. A munkatársak néhány kivétellel októberben már felmondtak, mert ismét itt a vírus, nem tudni, mit hoz a jövő. Orbán Péter sem tudja, hogyan tovább.

– Jó lenne valahogy megőrizni azt a jót, átmenteni azt az értéket, amit létrehoztunk, amíg megszületik a megoldás, vagy ránk talál valaki. Addig igyekszem a helyet életben tartani – zárta.