Szijjártó Péter: Célunk, hogy az új világgazdasági korszak nyertese legyen hazánk!

Egyenesen Brüsszelből érkezett Székesfehérvárra. Milyen egyeztetések zajlottak, milyen döntések születtek ez alkalommal? 

– Kedden az Európai Unió külügyi és Európa-ügyi minisztereinek volt tanácsülése, ahol a Nyugat-Balkán bővítése volt napirenden. Ez az Európai Unió egyik legfontosabb politikája, de az elmúlt időszakban sajnos mostohagyerekként kezelték. Szavakban és nyilvános megszólalásokban mindenki támogatja, de amikor döntésekre kerül a sor, akkor az az észak- és nyugat-európai tagországok minden módon gátolják. Jelentős sikert most sem értünk el, de egy pozitív fejlemény, hogy a szerbekkel négy újabb tárgyalási fejezet nyílt meg. Ez azt jelenti, hogy a 35 tárgyalási fejezetből 22 már nyitva van. Ez az Európai Unió rövidtávú bővítése szempontjából nem biztató, hiszen további 13 fejezet még „ki sincs nyitva”, ezt a huszonkettőt pedig le kell tárgyalni. Ha az unió kicsit nagyobb készséggel állna ehhez a kérdéshez, ha felgyorsítaná a tárgyalásokat, akkor a bővítéspolitika könnyen lehetne az unió nagy sikertörténete, hiszen a nyugat-balkáni országok ide akarnak tartozni. Kellene a siker, mert az Európai Unió olyan komoly kihívások előtt áll, mint a világjárvány negyedik hulláma, a csökkenő világgazdasági súlyunk, a csökkenő világpolitikai súlyunk vagy az energiaválság. Itt végre lenne lehetőség, hogy sikertörténetet írjunk. 

Kellene a siker, mert az Európai Unió igen komoly kihívások előtt áll

Egy külföldi tulajdonú, de Magyarországon is működő nagyvállalatnál tett fontos bejelentés miatt érkezett Székesfehérvárra. A magyar cégek külföldi beruházásait segítő támogatások odaítélésénél törekednek arra, hogy a határainkon túli, magyarlakta területek gazdaságát segítsék? Ebből a szempontból milyen módon tudják súlyozni a döntéseket? 

– Két ágon is finanszírozunk gazdaságfejlesztést magyar vállalatok számára. Egyrészt nemzetpolitikai, másrészt gazdaságpolitikai alapon. Amikor mi hivatalba léptünk, akkor felszámoltuk azt a helyzetet, hogy Budapestről mondjuk meg a határon túl élő magyar közösségeknek, hogy mi a jó nekik. Azt várjuk tőlük, hogy ők mondják meg, milyen segítségre van szükségük. A gazdaságfejlesztési programok, amiket a határon túli magyarok megsegítésére hoztunk létre, leginkább a magyar nemzeti közösségek helyben maradását segítik elő. Sok tízezer kis- és közepes vállalkozásnak adtunk támogatást a szomszédos országokban, aminek köszönhetően 120 milliárd forintnyi beruházás valósult meg ezeken a területeken. Az egyik nagy programunk arról szól, hogy 4 milliárd forintos értékig támogatást tudunk biztosítani azoknak a magyar tulajdonú vállalatoknak, amelyek külföldön hajtanak végre beruházásokat, függetlenül a földrajzi elhelyezkedésüktől. Ennek az a jelentősége, hogy a magyar gazdaság exportvezérelt, és számos magyar vállalat a kivitel tekintetében elérte az üvegplafont, amit csak akkor tud áttörni, ha az adott piacon valamilyen termelőtevékenységet lokalizál. A magyar vállalatok külpiacokon történő beruházásait egyrészt azért támogatjuk, hogy az exportteljesítmény tovább tudjon növekedni, másrészt azért, hogy a magyar gazdaságba általuk visszautalt összegek egy idő után legalább megközelítsék a Magyarországon működő külföldi vállalatok hazautalásait. Ez nyilván egy hosszabb folyamat. 

Oroszország és Ukrajna között gyakorlatilag háborús feszültség van. Eljuthat arra a szintre a konfliktus, hogy a kárpátaljai magyarok veszélybe kerülnek? Előfordulhat, hogy magyar ajkúakat soroznak be az ukrán hadseregbe? 

– Ennek a reális veszélyét egyelőre nem látom. Korábban zajlottak sorozások Kárpátalján, de az akkori külügyminiszterrel megállapodtam, hogy a magyar közösség tagjait a társadalmi részarányuk fölött semmilyen módon nem sorozzák be. Ez akkor működött is. Azóta egyelőre ilyen veszély nem állt fenn, és azt gondolom, most sem áll fenn. A közép-európai történelem azt mutatja, hogy ha Nyugat és Kelet között konfliktus van, akkor az a térségünk biztonsági érdekeivel ellentétes. Ezért mi mindenkit óva intünk attól, hogy visszahozza a hidegháborús retorikát. A konfliktusok kiélezését szeretnénk elkerülni, és mind a NATO-ban, az EU-ban, az EBESZ-ben és az Európa Tanácsban is azt szorgalmazzuk, hogy Nyugat és Kelet között próbáljuk meg helyreállítani a kulturált párbeszédet, az egybevágna a magyar nemzetbiztonsági érdekekkel. 

Dunaújváros beperelte Rác­almást és Iváncsát azzal az indokkal, hogy korábbi megegyezésük ellenére a különleges gazdasági övezet létrejötte óta nem akarnak részesedést adni az ipari park­jaikban keletkező ipar­űzési adóból. Mit gondol, mi lehet az oka annak, hogy eddig fajult a helyzet? 

– Ebbe a jogi ügybe nem szeretnék belefolyni, a jogászok majd megvizsgálják azt a szerződést, amit most Dunaújváros vitat. Azt biztosan tudom, hogy a magyar gazdaságnak az az érdeke, hogy minél több nagyberuházást hozzunk Magyarországra. Ezek a beruházások modern technológiát, magas képzettséget és különleges tudást igénylő munkahelyeket hoznak létre és biztosítják, hogy Magyarország az új világgazdasági korszak nyertesei közé tartozzon. Ezek a beruházások viszont akkor jönnek Magyarországra, ha alacsonyak az adók, jól képzett a munkaerő, fejlett az infrastruktúra, ha azt látják, hogy a megállapodások teljesülnek, és a helyi, regionális és állami intézmények támogatólag állnak hozzájuk. 

Székesfehérváron megkezdődött az utóbbi évek talán legnagyobb beruházása, az Alba Aréna multifunkciós csarnok építése. Van esetleg tartalékfedezet arra az esetre, ha időközben az építőipari árak tovább növekednek? 

– A multifunkciós csarnok természetesen meg fog épülni, ez nem is kérdés. Ha van város, amelyik megérdemli, akkor Székesfehérvár ilyen. Sőt, Vargha Tamás országgyűlési képviselővel legutóbb már a csarnok mellé létesülő fejlesztésekről beszéltünk, amelyek az itteni szálláskapacitás kibővítésére vonatkoznak. Székesfehérváron a növekvő lakosság, a betelepülő ipar, az iskolák, maga a versenysport igényei teljesen megalapozzák ezt a fejlesztést. Tehát bárhogy is alakulnak az árak, a csarnok felépülésének fedezetét biztosítjuk. 

Mi a véleménye arról, hogy pont a nemzetbiztonsági kérdésekért is felelős igazságügyi tárca második embere, Völner Pál esetében vetődött fel egy súlyos korrupciós ügy? 

– A képviselő úrnak nyilvánvalóan meg kell majd védenie magát a bíróság előtt. Azt tudom mondani, hogy amikor a jobboldalon ilyen dolog felmerül, akkor annak a politikai következményeit az adott személy azonnal levonja. A baloldalról tömegével tudnék olyan példákat sorolni, amikor ilyen vádak, kételyek merülnek fel és rezzenéstelen arccal tovább birtokolják ugyanazt a pozíciót. Ez a különbség a jobb- és a baloldal között. Nálunk a korrupcióval szemben zéró tolerancia van, a baloldali politikai tevékenységnek viszont velejárója a korrupció.