Miért kátrányosodik a kémény? - A Kémény Zrt. vezetője válaszol (videó)

A katasztrófavédelem nemrégiben kiadott közleménye szerint Fejér megyében idén januárban összesen tizenegy kéménytűzhöz riasztották a tűzoltókat. Az ilyen esetek leggyakoribb oka, ha a füstelvezető nincs megfelelően kitisztítva és a kémény belső falára lerakódott korom és kátrány meggyullad.

Amikor kéménytüzekről hallunk vagy olvasunk, legtöbbször úgy gondoljuk, hogy ez csak másokkal történhet meg, és főleg olyanokkal, akik vagy műanyagokkal, bútorlappal, gumiabronccsal fűtenek, vagy esetleg olyanokkal, akik elhanyagolják a kémény tisztítását. Igaz, hogy a felsoroltak fokozzák a kéménytüzek kialakulásának lehetőségét, de azért ez mégsem ilyen egyszerű. A kemény, légszáraz fával történő tüzelés is vezethet kéménytűzhöz. Az igazság, vagyis a kátrányosodás okainak felderítéséhez a Kémény Zrt. vezetőjét kerestük meg, aki segített nekünk elindulni a kályhától.

Bartos Tamás elmondta: – Száraz tűzifával is le lehet kátrányozni egy kéményt úgy, hogy az kigyulladjon. A kátrány nem más, mint a tüzelőanyagból kigőzölgő szén, ami nem ég el a kazánban, mert valamiért nem keveredik jól a levegővel az éghető anyag. Ez a tökéletlen égés legtöbbször azért történik, mert a fűtési rendszer le van fojtva.

A szilárd tüzelővel üzemeltetett fűtőberendezések alsó ajtaját, mely a huzatot biztosítja, lezárja az automatika vagy a gondos gazda, hogy az égéstérben a fa lassan, egyenletesen égjen. Ennek az eljárásnak két oka van. Az egyik a spórolás, ám ennek hatalmas ára van: egyrészt a tökéletlen égés miatt elégetlen gőzként távozik a szén, másrészt az emiatt kátrányos kémény kigyulladhat és akár a ház is leéghet miatta.

A másik ok, amiért le kell fojtani a kazánt, az az új központi fűtési rendszerek által keringetett, rendkívül kevés, 60-100 liter víz, amit a klasszikus vegyestüzelésű kazán könnyedén felmelegít akár forráspontig is. Hogy ez ne történjen meg, ezért kell lefojtani a kazánt, hogy visszacsökkenjen a víz hőmérséklete.

A Kémény Zrt. vezetője hangsúlyozta: – A kátrányosodás csökkenthető, ha szénnel tüzelünk, mert az csak pár százalék vizet tartalmaz. Ugyanakkor a fából nem csak az elégetlen szén gőzölög ki, hanem annak víztartalma is, ami légszáraz tűzifa esetén is 15-20 százalék, de ez lehet sokkal magasabb is. A víz- és a széngőz keveréke aztán kicsapódik a kémény falára, és ez maga a kátrány. Ez minden alkalommal megtörténik a kazán benyújtása során, kérdés, hogy meddig tart és hogy ha már felmelegszik a rendszer, akkor is folytatódik-e ez a kondenzáció?

Fontos tudni, folytatta az igazgató, hogy ideális esetben, ha a tüzelőberendezés és a kémény mérete is passzol, tehát összehangolt rendszerről beszélünk, akkor a füstgáz száraz állapotban távozik a kéményből, vagyis nem hűl le arra a hőmérsékletre, hogy megtörténhessen a kondenzáció, vagyis a nedvesség kicsapódása.

Mint mindig, a kéménytüzek esetében is a megelőzés a legfontosabb. A kátrányosodás jelenségét viszonylag hamar észre lehet venni. Mindig a kémény tetejéről húzódik lefelé, hiszen ott a leghidegebb. Elkezd elsötétedni a tégla, aztán apró folyások is megjelenhetnek a füstelvezető falán. A szakember szerint sajnos ez a folyamat akár néhány hónap alatt végbemehet újra, ezért elengedhetetlen a rendszeres és szakszerű felülvizsgálat.

– Normális esetben a kéményseprő viszonylag könnyedén eltávolítja a kormot a kefével, ám a ragadós, szurokszerű kátrány esetében ez nem járható út. Ha már kialakult a kátrány, akkor a fűtést abba kell hagyni és mechanikai úton kell eltávolítani vagy egy vídiás, láncos marófejjel, vagy kiégetéssel. A láncos marófejet főleg a téglakéményekhez használják, mert azok nem égethetők. Az új típusú kéményrendszerekből, ellenőrzött körülmények között, vagyis kéményseprő és tűzoltók bevonásával ki lehet égetni a kátrányt, mert a belsejében hőálló samottcső van – mondta a vezérigazgató.

A kiégetés úgy történik, hogy a meggyulladt kéményt hagyják égni. Előbb elzárják a levegő útját, majd figyelemmel kísérik a folyamatot, egészen addig, míg a belül lerakódott kátrányréteg el nem ég és fel nem habosodik. Ha ez megtörténik és kicsivel később visszahűl a csúcson akár 800 fokos, égnek meredő rakéta, akkor a falevél állagúra égett kátrány egy kéményseprő bevonásával könnyedén eltávolítható a füstelvezetőből.

A tűzoltók is kellenek a folyamathoz, ők szükség esetén be tudnak avatkozni felülről egy poroltóval és persze közben a fecskendő is készenlétben van, hogy nehogy baj történjen a házzal. A kéményt vízzel oltani nem lehet, hiszen mikor ez az oltóanyag a hő hatására gőzzé válik, olyan hatalmas térfogatnövekedés történik, hogy a vízgőz szétnyomná a kéményt.

Mint megtudtuk, a samottbéléses kémények biztonságosabbak és könnyebb megtisztítani őket a lerakódásoktól. Másik előnye, hogy maga a samott egyáltalán nem vesz fel vizet, így a kátrány miatt nem tud átázni, mint a tégla. Ha régi típusú kéményünk van és a fala kátrányos, barna foltokkal tarkított és a lakásban szúrós, kénes, záptojásra emlékeztető szagot érzünk, valószínű, hogy le kell bontanunk a kéményt.