Velencei-tó: Most kell cselekedni, hogy nyáron ne legyen rosszabb a helyzet

Aszályos, vízszegény időszakra készülhetünk az idei évben, amely nemcsak a gazdálkodók, de a Velencei-tó számára is nehéz időszakot jelenthet. Éppen ezek a hírek voltak azok, amelyek nem engedték, hogy a 100 centiméter körüli (jelenleg alatti) vízállást nyugodt lélekkel figyelhessék a tó környéki településeken élők, bízva abban, hogy a vízszint majd tovább emelkedik. A tavasz csapadékszegény időszakát még súlyosabb nyár követheti, melynek köszönhetően akár azt a 40-50 centiméternyi vizet is elveszítheti a tó, amit az elmúlt hónapokban sikerült pluszban elérnie – fogalmazott Tóth István, Gárdony polgármestere, aki elmondta, hogy a víz világnapján ezért is írták alá a közösen megfogalmazott javaslatot a kormánynak. ­Tessely Zoltán közleményében így fogalmazott: „Levélben tájékoztattuk Magyarország Kormányát a Velencei-tó jelenlegi helyzetéről és arról, hogy jelentős csapadék hiányában, a nyári kánikula idejére a tavalyihoz hasonló helyzet alakulhat ki, ezért javaslatot tettünk arra, hogy most kezdjük meg a vízpótlás lehetőségének kiépítését.” 

Az előzményekről Tóth István elmondta: 
– Kezdeményeztük a tó környéki polgármesterek nevében, hogy cselekedjünk és minél hamarabb jussunk egyről a kettőre. Ennek a kezdeményezésnek állt az élére Tessely Zoltán, aki maga is egyetértett a törekvéseinkkel. Azt gondolom, első körben azt az 1993–94-ben kiépült vezetékrendszert kell ­működésre alkalmas állapotba hozni, amely épp erre a célra épült. Annak a rendszernek a csövei ugyanis bizonyos szinten rendben vannak. Az előzetes számítások szerint körülbelül 40 millió forintból megoldható a rendbetétele. Ezért az a határozott kérésünk a döntéshozók felé, hogy tegyük meg, amit lehet. Ha az április eleji esőzések elmaradnak, akkor a tó gyors apadásba kezd és augusztus végére a tavalyinál is kritikusabb helyzet alakulhat ki. Ezért, ha szükséges, a javaslatot támogató tó környéki önkormányzatok beszállnak a költségekbe, hogy még ha kisebb mértékben is, de sikerüljön a vízpótlást folytatni – fogalmazott a gárdonyi polgármester, hangsúlyozva, hogy a cél ezzel reálisan nem lehet az, hogy a régi 160 centimétert elérjék, de legalább a jelenlegi eredményeket megtartsák. 

Kardos Ádám, Pákozd polgármestere ugyan nem vízparti település vezetőjeként, mégis fontosnak tartotta, hogy „jó szomszédként” és a tóért aggódóként szintén aláírja a kérést. 
– Előrelépésre van szükség – szögezte le –, mert nem szerettük volna az utolsó pillanatra hagyni a cselekvést. Külön a települések kevesek ahhoz, hogy eredményt érjenek el, de együtt már tehetünk valamit. Ezért született ez a levél, amit korábbi egyeztetések előztek meg. Nem nézzük tétlenül az eseményeket, s bízom benne, hogy születik megoldás – fogalmazott, kiemelve, hogy fontos lenne ez a halállomány, a tó környezete, a helyi gazdaság és turizmus megóvása érdekében egyaránt. 

A támogatók között volt Sukoró is, melynek polgármestere, Mészárosné Hegyi Gyöngyi betegség miatt nem tudott részt venni az aláíráson – Krausz Györgyné önkormányzati képviselő képviselte őt –, de lapunknak ő is elmondta: jelenleg a régió legfontosabb kérdése a vízpótlás megoldása. 
– Fontos volt ezért, hogy tettekben is megnyilvánuljon a kérésünk, s hogy a folyamat elindulhasson. Nemcsak a régió, de egész Magyarország érdeke az, hogy megóvjuk a tavat. Ezért is örülünk a kezdeményezésnek, melyben az országgyűlési képviselő személyesen jár el. 
Tessely Zoltán közleményében a baloldal „klasszikus álhíreit” citálta az olvasók elé, emlékeztetve a látványos, ámde „egyetlen értelmesnek mondható jobbító szándékú elképzelés”-t sem ­tartalmazó megnyilvánulásokra. Ezek kapcsán pedig leszögezte: „Jó volna, ha már véget érne a baloldal kampánytevékenysége, és hagynának minket dolgozni tovább. Ennek a közel sem szokványos helyzetnek az orvoslásában is csak ránk – és az összefogás erejére – számíthatnak, ha a nemes célt, hogy javítsunk a kialakult helyzeten, el is szeretnénk érni.”