69. rész

2022.04.09. 11:30

Az én kedves kis falum - Kisláng

Amíg más településen természetesek a hajdanán szekér vágta utcák görbeségei, addig itt minden merőleges vagy párhuzamos. Az 1900-as évek elején valóban vonalzóval megrajzolt utcák menti parcellázások és szigorú előírásokat követő építkezések eredménye.

Hajdú Marianna

Kisláng épített öröksége a Jézus Szíve katolikus templom

Forrás: Fehér Gábor / Fejér Megyei Hírlap

Amikor a századfordulón a nagybirtokos Zichy János a pénzügyi gondjait igyekezett enyhíteni, a nagylángi uradalom kiparcellázásában látta meg a lehetőséget. 1904-ben neki is láttak az új telkek kimérésének. Mindez fontos volt a környéken élők számára is, mivel ezekben az években rengeteg ember hagyta el az országot és vándorolt ki Amerikába a szegénység elől. A saját telek és a földhöz jutás reménytelibb jövőt ígért a környékbeli településeken élő zselléreknek és az uradalomban dolgozóknak is. A nagylángi jegyző hirdette meg a páratlan lehetőséget, amire a környék több mint tíz településéről érkeztek az új tulajdonosok. A hír hallatára még a tengerentúlra települtek között is akadt olyan, aki azt kérte a helyben maradt rokonoktól, hogy vegyenek telket a nevében is, mert ha itthon is lehetőség van boldogulni, ő bizony haza szeretne jönni. A mérnöki tervek alapján kimért parcellákra és házhelyekre lehetett csak építkezni. Még az is megvolt határozva, hogy mennyi helyre van szükség az útnak, ároknak, járdának. Az előírásokat a későbbiekben is betartották, így alakult ki a falu jelenlegi képe.

 

 

Az első években a település közigazgatásilag még Nagylánghoz tartozott, hivatalosan csak 1913-ban vált önálló településsé, de ez nem jelenti azt, hogy korábban ne lett volna lakott ez a terület.

Világháborús emlékmű az elesett kislángi hősök nevével
Forrás: Fehér Gábor / Fejér Megyei Hírlap

A falu nevének eredetére több elmélet is létezik, a legvalószínűbb, hogy a Láng helynév személynévből keletkezhetett, mivel 1279-ben egy Langueus vezetéknevű család volt a terület birtokosa. A XVIII. század derekán, a Zichy-uradalom lángi birto­kán – a majorsági gazdálkodás terjeszkedése idején – több majort is létesítettek, ezek egyike volt Kisláng elődje Külsőláng vagy más néven Pusztaláng. Megszokott volt ebben az időben, hogy a terület gazdája földjeinek egy részét bérlőnek adta, így volt ez Külsőlánggal is, ami 1767-ben ezer forint bevételt jelentett a Zichy családnak. A birtok bérlője 200-200 pozsonyi mérő nagyságú területen őszi és tavaszi gabonát vetett, ezenkívül száz marhát és ötven sertést is tartott a birtok kislángi részén. A pusztán lévő szántóföldeket nem használta, ezeket átengedte az urasági jobbágyoknak, akik dézsmát fizettek a használatért. Feljegyzések szerint 1788-ban a majorban egy szilárd épület állt, és egy járható úttal rendelkezett Dég, Soponya és az ősi csárda felé. 1828-ban Zichy János volt az uradalom birtokosa, fiai – János, György, Kamill, Alfréd – 1848-tól kezelték apjuk örökségét, osztatlan állapotban. 1841-től már iskola is működött a pusztán, felekezeti megosztottság nélkül, a katolikus és a református gyerekek is ide jártak tanulni. Külsőláng-puszta lakossága évről évre gyarapodott, valamennyien uradalmi alkalmazottak, cselédek, béresek, pásztorok. A századfordulóra már 920 fő lakta a kislángi uradalmat, mikor megkezdődtek a parcellázások.

A nyuszibábok teljes díszben várják az ünnepeket
Forrás: Fehér Gábor / Fejér Megyei Hírlap

Ezerkétszáz négyszögöles parcellákat alakítottak ki, darabja 600 koronába került. Az új tulajdonosoknak az Agrár­bank nyújtott kölcsönt ötven évre, de feltétel volt, hogy legalább két hold földet kellett mindenkinek vásárolnia. Az utcákban „putrit” nem lehetett építeni. A kisbirtokos házán egy ablaknak kellett lenni, a középbirtokosén már kettőnek. Az elbontott uradalmi épületek anyagaiból épültek a középületek, a keresztutcában az iparosok voltak, a kereskedők üzletei pedig az utcasarkokon. A templomok adakozásból épültek, de Zichy János is nagyban hozzájárult az építkezésekhez.

 

A Kislángon élők arany életről mesélnek

 

Okos Tamásné Éva húsz éve él Kislángon, de már ezer szállal kötődik a köz­séghez. 

Okos Tamásné Éva
Forrás: Fehér Gábor / Fejér Megyei Hírlap


A segítőkész emberek a kezdetektől fogva kedvesek voltak, és nagyon megkönnyítették a beilleszkedését a közösségbe. Szerinte nem véletlenül választja egyre több fiatal új otthonául a települést. Az elmúlt időszakban nagyot változott Kisláng, látványos a fejlődés. Az új gyermekjátszótér is a fiatalok kényelmét szolgálja. Az összetartó közösség a település lelke.

 

Fodorné Szabó Piroskának még sosem jutott eszébe, hogy elköltözzön. Itt született, alapított családot és épített otthont a férjével. Véleménye szerint falun élni egészen más, mint városban. 

Fodorné Szabó Piroska
Forrás: Fehér Gábor / Fejér Megyei Hírlap


Mindenkit ismer, és szereti az emberek közvetlenségét, segítőkészségét. Tizenéves gyermekeivel kerékpározás közben is az itt élő emberekről mesél, ahogy végiggurulnak Kisláng utcáin. Úgy érzi, a település minden kényelmüket megadja.

 

Gál Gabriella 36 éve él a településen. Védőnőként jött Kislángra dolgozni, azóta már a gyermekei is felnőttek. 

Gál Gabriella
Forrás: Fehér Gábor / Fejér Megyei Hírlap


A fiatalok boldogulása nagyon fontos a település jövőjében, az elmúlt esztendőkben sok ifjú beköltözővel gyara­podott Kisláng, és ezáltal az újszülöttek száma is növekszik. Hivatásából adódóan látja az egyre bővülő gyermek­áldást. 
Tamási Áront idézve azt mondta: – Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne, és szerintem Kislángon, aki akarja, ezt megtalálja. 
 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában