Gyermekáldás és költözés előtt áll Tokió bronzérmes, világklasszis öttusázója

A tokiói ötkarikás játékokon fantasztikus érmet szerző sportoló még éppen idejében vett részt kismamafotózáson férje fivérénél. Úgy érzi, élete párjával együtt felkészült a gyermekáldásra. A karrierjében nehezen induló év második felében egymás után jöttek Saci életében a boldogságbombák. Élsportolóként nagy álma teljesült, majd eljegyezte és feleségül is vette párja. 23 évet dolgozott az olimpiai sikerért, eldöntötte, szeretne családot alapítani. Ma éppen 38 hetes terhes. 

Ahogy ő mondja, a „manó” bármikor megérkezhet. A fészekrakás fizikailag is megtörténik, hamarosan egy Székesfehérvár közeli községbe költöznek. Saci olyannyira jól viseli a terhességet, hogy egy pillanatra sem szakadt el szeretett sportágától és klubjától, jószerével ezen a héten vett vissza először a „fordulatszámból”. „A frontok miatt lehet, hogy a napokban beindul a szülés” – újságolta boldogan lapunknak a világklasszis öttusázó. A gyermekszoba készen áll, először a lámpa került a helyére, nem is akármilyen...

Minden percét élvezi a várandósságnak Kovács Sarolta, férjével sokat babáznak a rokonoknál és barátoknál, felkészültek a gyermeknevelésre, a „manó” gondozására. A gyermek nevében egészen a közelmúltig biztosak voltak, de váltottak. Csak születése után árulják el a gyermek keresztnevét.

– Nyolc éve van egy szőrös gyerekem, Barack. Tudom, nem ugyanaz, de babusgatom, és mindenhová viszem magammal, ahová csak tudom. Kíváncsi vagyok, hogyan viseli a manó érkezését – mondta lapunknak Kovács Sarolta, utalva mopsz fajtájú kutyájára, akit közel egy évtizede családtagként kezel. Hol van már az a szeptemberi hajnal, amikor örömhírt mutatott a terhességi teszt! Ma éppen 38 hete hordja szíve alatt gyermekét, aki az olimpia után, az öttusázók katonai világbajnoksága előtt fogant. – Nagyon élvezem a várandósságot, szeretem minden percét. Persze az első három hónapban voltak rosszullétek, az utóbbi egy-két napban már nagyon vizesedek, fájnak a kezeim, a frontok miatt egyre többet görcsölök. 

Egyébként május közepére vagyunk kiírva. A frontok miatt bármikor elindulhat a kis manó! Május elejére szoktam álmodni az érkezését. Nem érzem, hogy lelkileg megváltoztatott a várandósság, eddig is szerettem gondoskodni gyerekekről. Az utóbbi időben mindig pakolok, takarítok, erre azt mondták, ez már annak a jele, hogy hamarosan szülök. A fészekrakás egyre jobban bennem van. Más tekintetben is zajlik a fészekrakás Saciéknál, hiszen Székesfehérvár északi szomszédságába, Sárkeresztesre költöznek. A futballhoz és a Puskás Akadémiához ezer szállal kötődő férje jól megvilágítja majd a gyermek számára az egyik legfontosabb sportágat... – Az első hathetes, gyermekágyas időszakot még a jelenlegi lakásunkban töltjük, majd aztán költözünk. A hálószobánkban kialakítottunk egy úgynevezett babaöblöt, ami azt jelenti, hogy a gyermek külön kiságyban van, de mégis nagyon közel hozzánk. Sárkeresztesen már készen áll a gyerekszoba. Apukája miatt a lámpája focilabdás. Ez volt az első, amit felszerelt. 

Nem mellesleg apás szülésre készülnek. – Nagyon jó, hogy lesz kert, és az is, hogy nem kell a negyedik emeletre fel-le futkosni. Erről jut eszembe, azt mondták, lépcsőzzek, ahhoz, hogy beinduljon a szülés. Bár egyre nehezebben, de naponta többször fel-le járok, mégsem. Az eljövendő fiúgyermek nevét „immár” homály fedi. – Sokáig biztosak voltunk benne, hogy Barnabás lesz, ez az én régi vágyam volt. De három héttel ezelőtt változtattunk, és közös nevet választottunk. Ezt csak akkor mondjuk el, ha megszületett. Saci és Bálint nem csak lélekben, gyakorlatban is készül a gyermekáldásra, annál is inkább, mert jószerével „baby boom” van a környezetükben. – A családban és a baráti társaságban szinte mindenkinél babázunk, és gyakran van nálunk a másfél éves keresztfiunk, úgyhogy a pelenkázással sincsen semmi problémánk. Alekszejev Tamarával és kisfiával is rendszeresen találkozunk.

Több mint két évtized öttusázás után sportágától és klubjától sem szakadt el Tokió bronzérmese. – Még mindig elég aktívan részt veszek a Volán Fehérvár életében. Novembertől lövőedzőként is dolgozom a klubban. A felnőtt és az utánpótlás országos bajnokságon is aktívan részt vettem. Nehéz elszakadni, nagyon hiányozna a közösség, ugyanakkor segített abban, hogy kialakult a napi rutinom. Ezen a héten vettem vissza először. A világklasszis öttusázó idővel visszatér majd a versenypályákra, addig is gyakorló anyukaként kell helytállnia. – Nagyon sok segítséget kapok. Sógornőm azt tanácsolta, egy, az általunk választott úton menjek végig szülőként. A védőnőm tanácsait is megfogadom, tanfolyamokra is jártam. A fürdetéssel biztosan mindig megvárjuk majd apát. Úgy érzem, felkészültem az anyaságra.