Öt éves a Miskahuszár - kint jártunk a megálmodókkal

- Alapvetően ez nem emlékműnek készült, hanem a világ legnagyobb ólomkatonájának – gyerekek számára – mondja Vlaszák Mihály, a Miskahuszár egykori megálmodója, miközben sétálunk a szobor felé. – Aztán Miskahuszár, magyar huszár lett belőle, ami „Roho” ötlete volt – tette hozzá az ötletgazda, utalva barátja, Rohonczi István festő- és szobrászművészre, akivel gyakorlatilag együtt valósították meg a hatalmas, Pákozdon otthonra lelt alkotást. Sok kínlódás előzte meg azonban a 2017. szeptember 29-i avatást: 2006-ban fogalmazódott meg Vlaszák Mihályban az ötlet, s már akkor felmerült benne a pákozdi felállítás lehetősége. A fő nehézség persze nem maga az ötletelés volt, hanem a megvalósítás finanszírozása – ám ebből nem lett semmi, a támogatók inkább csak lelkiekben álltak az ügy mellé. Éppen ezért Vlaszák Mihály maga állíttatta fel a szobrot, melynek helyszínét Görög István, a pákozdi Katonai Emlékpark ügyvezetője találta meg.

- Az eredeti ötlet az volt, hogy a szobor mellé kerül egy foglalkoztató helyiség is, ahol a gyerekek maguk is kézműveskedhetnek, ólomkatonákat festhetnek, lényegében időt tölthetnek a családok. Azonban eddig ez még nem valósulhatott meg. Az új tulajdonosnak is vannak hasonló tervei – tette hozzá Vlaszák, aki néhány éve átadta a Miskahuszárt a Velencei-tavi Kistérségért Alapítványnak. A látogatóközpont tervei már készen vannak, az a jövő zenéje, mikor valósulhatnak meg a nagyszabású, látványos, trikolór fényben úszó központ tervei. Addig is a Honvédő Miskahuszár Alapítvány igyekszik népszerűsíteni a katonaszobor történetét, s ezzel a magyar nemzet összetartásának ügyét .

- Nehéz szívvel azért jövök ide, mert amit én elképzeltem, nem tudtam befejezni – teszi hozzá Vlaszák Mihály, bevallva: ma, 18 évvel a tervek megfogalmazásának kezdete után már egész más energiákkal áll a hasonló ügyeknek. – A lényeg, hogy fejezze be valaki más.

Rohonczi István számára azonban ez egy sikertörténet – mondja, miközben felnéz az általa létrehozott Miskahuszárra.

- Mind emberként, mind szobrászként, számomra abszolút sikersztori! Nagy dolog, hogy a Jóisten megadta nekem azt a lehetőséget - Vlaszák Mihályon keresztül -, hogy létrehozzak egy ilyen nagy őrületet! S az, hogy ez meg is valósulhatott, ilyen formában s ilyen jó helyen, tényleg kivételes!

Éppen öt éve avatták a szobrot, felemelő ünnep volt a művész számára: - - Látni a munkám megvalósulását nagyszerű volt. Jó volt látni, hogy olyan közösséget tudott létrehozni ez az alkotás – ami eredetileg lehetetlen vállalkozásnak tűnt -, ami sokakat vonzott ide – mondja Rohonczi, akinek fontos üzenetet hordoz Miskahuszár: - Számomra azt üzeni, hogy nincs lehetetlen, s bátran kell vállalni a feladatokat. A Jóisten mindig lenyújtja nekünk a lehetőséget, de tőlünk függ, hogy bevállalunk-e dolgokat vagy sem. S ha valami kezdetben teljesen lehetetlennek tűnik, s mégis rászánjuk az időt, energiát, akkor az működik!

Miskahuszár monumentális szobra kapcsán azonban nem csak az álmok megvalósítása volt göröngyös és nehéz, hanem maga a kivitelezés is. Ólomból nem lehetett létrehozni, az lehetetlen küldetés lett volna – teszi hozzá Vlaszák Mihály. Éppen ezért megkértük az egykori kivitelezőket is, hogy meséljék el, miből van a Miskahuszár, s mitől is tud olyan időtálló lenni – nem csak üzenetében, de anyagában is. Somfalvi László generálkivitelező és Papp József, a Duna-Dráva Cement Kft. beton ágazatának tagja így foglalta össze:

- A szobor öntömörödő betonból van, melynek az a lényege, hogy miután ez finom zsaluelemekből, könnyűbetonból készült, tehát vibrálással, egyéb hagyományos tömörítéssel nem kivitelezhető, mert sérül a felület, ezért olyan anyagot használtunk, ami magát tömöríti, vagyis kiszorítja saját magából a levegőt, s így tömörödik.

Gyakorlatilag tehát, ezt a katonát is – még ha nem is ólomból, hanem betonból – de öntötték. A tizenéves „álmodó szakasz” után fél év alatt, Mihály-napra el is készült.