Új leletanyagokkal mesél a helyszín - Székesfehérvár születésének kiindulópontja (videóval)

A város születésének kiindulópontjaként is számon tartják a teret, ahol ma a 21. század kíváncsi természetű és a város történelmét megismerni akaró szakemberei a föld alá néznek. A Szent István Király Múzeum régészei nagy munkában vannak, keresik-kutatják a múltat, amelynek izgalmas bizonyítékaira bukkantak nemrégiben a Bazilika melletti Géza Nagyfejedelem téren.

Talán innen indult minden?

De még mielőtt a jelenbe érkeznénk, térjünk egy kicsit vissza a múltba: Székesfehérvárnak eme pontja a belváros legmagasabb pontja, nem véletlen hát, hogy a Honfoglalás idején Árpád vezér is kinézte magának. A feljegyzések szerint ugyanis itt hozta létre fejedelmi központját. Géza fejedelem is követte példáját, aki egy négykaréjos, keleti hatásokat mutató templomot, fejedelmi palotát hozott létre, köréje pedig várat emelt. Így nézett hát ki ez a terület Géza idején, melynek nyomait a ma városépítői igyekeztek hűen megőrizni – például az egykori templom alaprajzát felfedezhetjük a Bazilika bejárata előtti világos terméskövek formájában. Talán még a város neve is köthető ehhez a helyszínhez: a legendák szerint a város Géza fejedelem korai várának köszönheti nevét, hiszen e magas ponton álló vár fehér falait messziről láthatta az érkező. Persze vannak más magyarázatok is a város nevére, ám azok nem köthetők ahhoz a helyszínhez, amelyen most komoly régészeti feltárások zajlanak.

A téren most magasodó Szent István Székesegyház is elképesztő múltra tekint vissza: IV. Béla építtette, itt is koronázták 1235-ben. Ilyen magyar történelmi helyszín tehát a mostani, ahová a múzeum és a város munkatársai invitálták az érdeklődőket.

Bepillantás az ezeréves múltba

Itt folytatódik most az az ásatássorozat, amelyet 2014-ben kezdett el a Szent István Király Múzeum. Pokrovenszki Krisztián, a Szent István Király Múzeum igazgatója a feol.hu-nak elmondta: a négykarélyos templom hitelesítő feltárásával kezdődtek akkor a munkálatok, s azóta, a mostani Bazilikának már minden oldalán ástak, illetve a megyéspüspöknek köszönhetően a Bazilikán belül is sikerült folytatni a feltárásokat. Ezeket nagyrészt Reich Szabina ásatásvezetése mellett végezte a múzeum, de a jelenlegi ásatásoknak is ő a vezető régésze. Az utolsó szakaszhoz ért a nagy vállalás:

- Reményeink szerint itt is szép eredményeket érünk el – fogalmazott az igazgató, s hozzátette: - Nekem személyes kedvencem ez a feltárás rész, mert 2014-ben én itt kezdtem el kísérletezni a fotó 3D-s megoldásokkal, amelyet azóta már széleskörűen használunk az ásatási dokumentációk során egyéb feltárásoknál is.

A város egyik legfontosabb, több mint ezer éves pontja tehát ez a helyszín, hiszen ispáni, korai királyi palota helyezkedhetett itt el – mutatott rá Reich Szabina is. A régészek tehát annak tudatában álltak neki a munkálatoknak, hogy egy több mint ezer évnyi szakrális helyszínen keresik a múlt töredékeit.

A ráépítések, közműépítések nem segítettek

A keddi tájékoztatón elhangzott, a régészek sok mindent találtak itt: vallásos és evilági épületeket, templom körüli temetőrészletet, számos izgalmas leletanyagot. – Ezek bekerülnek a múzeumba, ahol a restaurátorok és a szakemberek keze alatt megtisztulnak, ezeket restaurálják, majd feldolgozzák, dokumentálják őket. Bízunk benne, hogy kiadvány és egyéb népszerűsítő konferencia formájában a közönség elé tárhatjuk az itt talált eredményeket – tette hozzá Pokrovenszki Krisztián.

Reich Szabina, az ásatás vezetője kiemelte: a középkori város legkorábbi települési egysége volt ez a helyszín, ám az itt feltárt falmaradványok keltezését nehéz meghatározni, mert lehet látni, hogy rengeteg közműépítés és egyéb bolygatás történt.

De mégis mit lehet elöljáróban elmondani a területről? – erről is szólt az ásatásvezető:

- A korábbi kutatások során is kerültek már elő kisebb-nagyobb falszakaszok, amelyek egyértelműen megerősítették az erődítmény létét ezen a területen. Ezen belül el lehet különíteni egy világi, illetve egy szakrális teret. A szakrális tér nem más, mint maga a négykarélyos templom és annak közvetlen környezete. Közelében nagyszámú sírt tártunk fel, melyek többsége barokk-kori temetkezésekből származik. A több évszázadon át zajló temetkezések miatt egy időben megtelt a temető, fel kellett számolni. Éppen ezért csak a legrégebbi, vagy hozzánk a legközelebb eső sírokat, tehát a barokk-koriakat tártuk fel. Ezt a szakrális területrészt egy temetőkerítés vette körül, ennek kisebb szakaszait a püspöki székesegyházon belül, illetve a Hősök terén sikerült még megfigyelni.

Az egykori királyi palota része lehet?

A szakember a feltárt világi terekről is szólt: valószínűleg olyan pillértalapzatokat találtak, amelyek egy csarnokszerű épületrészéhez kapcsolódtak. A feltételezések szerint a királyi palotával azonosítható ez az épületmaradvány. De sajnos az észak-déli kiterjedését nem tudták meghatározni. Számos erődfalat találtak továbbá, amelyek bizonyítják, hogy különböző módon történt a vár megerősítése – például igyekezték kitolni, bővíteni a területet. Az ezekhez a folyamatokhoz köthető szintkülönbségeket szintén sikerült megfigyelni.

Járószint, emésztő és kerámia mesél a múltról

A Géza Nagyfejedelem téren korabeli járószintekre vonatkozóan is sikerült információt találni, hiszen előkerült egy olyan térkő burkolat, amelyben cölöplyukakat találtak. Ez arra engedi következtetni a szakembereket, hogy féltető szerű épület állhatott itt.

- A kora alapján az mondható, hogy a török korból vagy kicsit későbbi időszakból származik ez a lelet. Ezt az alóla előkerülő kerámia anyagok alapján gondoljuk – tette hozzá a régészeti vezető.  Ezen kívül közvetlenül a templom déli oldalfala mentén további falmaradványokat találtak – sőt, valószínűleg egy emésztő részletét is. Ennek a folytatása szintén előkerült: nagy mennyiségű kőtörmelék, valamint kőfaragvány – például boltozati bordák törmeléke – látott napvilágot.

Folyamatosan haladnak a területen a munkálatokkal: további temetkezési helyszín-feltárások várhatók, illetve remélhetőleg tudják tisztázni, hogy a Géza Nagyfejedelem téren talált, illetve az épület túloldalán lévő falakat hogyan lehet összekapcsolni. Ezt hosszú feldolgozás, kiértékelés eredményeként lehet majd feltárni – szögezte le a régészeti vezető.

Cser-Palkovics András polgármester jó munkát kívánt a munkálatokhoz mindenkinek: - Ez az utolsó lépcsőfok, jövőre fejeződik be a feltárás. Így a régészek nyugodtan dolgozhatnak, hiszen ezután egy jó ideig megint nem lesznek itt ilyen jellegű munkák.