Csokiba mártott szöcske, rovarlisztes palacsinta – ezeket kóstolták Fehérváron a hetedikesek (videó)

Hivatalos nevén rovarlisztes, fahéjas banánnal töltött palacsintát sorakoztattak fel január 28-án, szombaton a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Király sori épületében az itt izgatottan üldögélő hetedik osztályosok előtt. A gyermekek számára jellemzően oly kedves étel most egy kicsit sötétebb színben pompázott – részben a különleges "adalék" miatt, ugyebár –, s azokat az MCC munkatársai készítették. Mint megtudtuk, a rovarliszt mellett kellett bele a hagyományos változatból is, előbbi ugyanis fehérjeként funkcionál, emiatt nem is viselkedik úgy, mint a mindennapokban megszokott búzaliszt.

A hetedik osztályosok a FIT Program keretében próbálhatták ki a különleges ételeket.

– Alapvetően az egészséges táplálkozással, a különféle ételérzékenységekkel, a tápanyagokkal és a fenntarthatósággal foglalkozunk a program keretében, játékos módszerekkel, mérésekkel, vetélkedőkkel, kártyákkal és kóstolókkal – irányította körbe a tekintetünket Sziráki Zsófia dietetikus, megmutatva, hogy a kihelyezett porciókon túl valóban egyéb taneszközök is segítik a szemléletes oktatást. 

– Kicsit izgalmasabbá szerettük volna tenni a kurzust, így úgy döntöttünk, a gyerekeknek lehetőséget adunk arra, hogy olyan nyersanyagokat is meg tudjanak kóstolni, amikhez a hétköznapokban nem, vagy csak nagy nehézségek árán férünk hozzá – fűzte tovább gondolatait a szakember.

– Kiemelendő, ezek jó kísérletek, de nem helyettesítik a Magyarországon már jól ismert fehérjepótlási lehetőségeket – hangzott el a központ egyik emeleti termében az intés, amellyel Östör Annamária egészségügyi tanácsnok is egyetértett.

Az asztalon dehidratált – avagy szárított – sáskák és szöcskék pihentek egy-egy tálban, mellettük rovar-proteinszeletek, valamint rovarlisztes palacsinták halmozódtak egymásra. A szárított készítmények értelemszerűen 100 százalékban tartalmazzák a rovart – az ízesítésen túl –, a proteines termékek pedig körülbelül 25–30 százalékban tartalmaznak rovarfehérjét. Amúgy az adott gyártótól függ a "koncentráció", az arány, a felhasznált "rovarmennyiség".

A hetedikesek fokozatosan tapasztalhatták meg az ízeket: palacsintával kezdtek, a proteinszelettel folytatták, végül pedig a szárított rovarokkal zárták a kóstolót. Fiúk, lányok egyaránt bátran próbálták ki az ízeltlábúakat mint ételt, ám azt egyéne válogatta, hogy például a szöcske szárnyát elfogyasztották-e, vagy sem. A Siófokról a fehérvári képzésre érkezett Kotterisch Timon, mellette Szabó-Takács Zétény, a Vasvári tanulója, valamint Csókás Dávid, a Munkácsy diákja ugyancsak bevállalt egy-egy darabot a különlegességekből: ki csípősnek, ki csokisnak érezte azokat – ízesítésüknek megfelelően –, s mint mondták, olyan érzés, mintha chipset ropogtatna az ember. Csak egy kicsit semlegesebb az íz, és hát a tudat...

Videós összeállításunk: