Saját fotójával szembesült egy apróhirdetési oldalon, pedig nem is árult semmit

Az érintett azonnal felment a Jófogás oldalára és meglepetten, egyben döbbenten tapasztalta, hogy Varga Mihály néven valóban az ő, közösségi oldaláról lelopott képével (amin nem mellesleg a neje is szerepelt) létrehozott eladói profillal hirdet valaki több, igen drága műszaki holmit. A visszaélést mindjárt jelezte az oldalt üzemeltető társaságnál, akik eltávolították a hirdetést. Ugyanakkor megkereste a rendőrséget és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatalát (NAIH) is, ahol feljelentést tett biometrikus adatokkal való visszaélés miatt.

Ellenőrizni nem tudnak, de adatot kiadhatnak

 akik – miután előre elutalják a vételárat – szinte biztos, hogy sosem kapták volna meg az árut. Volt hasonló esetre példa nem olyan régen szintén ezen az apróhirdetési oldalon. A rendőrség abban az esetben nyakon csípte a csalókat. Ám ezek után – valószínűleg nem először – vetődik fel a kérdés: hogyan tudjuk magunkat és a pl. a közösségi oldalakon közzétett képeinket, egyéb adatainkat megvédeni? Jogos kérdés az is, hogy az apróhirdetési oldalaknak kell-e ellenőrizniük, a létrehozott profilok valódiságát? 

 Jogellenes tartalmakkal kapcsolatos bejelentés esetén a vállalat közvetítő szolgáltatói minőségének megfelelően megteszi a szükséges intézkedéseket, legyen az bármely okból jogsértő” – állt a Jófogás részünkre megküldött válaszában, amelyben arra is felhívták a figyelmet, hogy az oldalon létezik olyan menüpont, amelyen keresztül be lehet jelenteni az észlelt visszaéléseket, jogsértéseket. Hozzátették: „Amennyiben bárki azt észleli, hogy jogait sértő tevékenységet végez valamely felhasználó, bűncselekmény gyanúja esetén javasolt a rendőrséghez, személyiségi jogai megsértése esetén pedig bírósághoz fordulnia. Hivatalos eljárás kezdeményezése azért is javasolt ezekben az esetekben, mert hatósági vagy bírósági megkeresésre a vállalat jogosult adatot szolgáltatni, amely alapján könnyebbé válik az elkövető felelősségre vonása.” Válaszuk zárásaként felhívták a figyelmet arra, hogy a vevőt érintő káresemények kivédése érdekében soha ne utaljunk vagy fizessünk előre, az adásvételeket pedig csak személyes átvétellel vagy utánvéttel intézzük!

Minél kevesebbet áruljunk el magunkról!

Megkerestük a NAIH-ot is. Mint megtudtuk, a Hatóság nem rendelkezik olyan feladat- és hatáskörökkel, amelyek bűncselekmények felderítését biztosítanák számára, ezért ilyen ügyekben nem nyomoznak. A NAIH feladata a személyes adatok védelméhez, valamint a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jog érvényesülésének ellenőrzése és elősegítése, továbbá a személyes adatok Európai Unión belüli szabad áramlásának elősegítése. Ám ha valakinek a személyes adatait álprofil létrehozásához használják fel és az érintett úgy ítéli meg, hogy személyes adatainak kezelése megsérti a GDPR rendelkezéseit, úgy jogosult a Hatóságnál panaszt tenni. A NAIH azt javasolja, hogy a lehető legkevesebb személyes adatot és fotót tegyünk fel magunkról a közösségi oldalakra, illetve a technikai beállításoknál rejtsük el azokat a nagy nyilvánosság elől. 

Nem létezik tuti védelem!

A Fejér Vármegyei Rendőr-főkaptiányságtól ugyanakkor megtudtuk, az ügyben folyik a nyomozás, arról tehát egyelőre nem adhatnak bővebb felvilágosítást. Olvasónk azonban elárulta, a Jófogás csapatának sikerült azonosítania az elkövetőt, így a felelősségre vonása meg fog történni.

A rendőrség arról is tájékoztatott, hogy a magyar jog számtalan informatikai eszköz segítségével - és ezekkel összefüggésben - elkövethető jogsértő tevékenységet bűncselekménynek minősít, ilyen esetekben rendőrségi feljelentést tehetünk. Például, ha illetéktelen lépett be az elektronikus fiókunkba, olyan képet, hanganyagot vagy videót töltöttek fel rólunk az internetre, amihez nem járultunk hozzá, személyes adatainkat engedély nélkül tették közzé, hamis képekkel hoztak bennünket kompromittáló helyzetbe (deepfake), gyermek-pornográf tartalmat észleltünk, netán zaklatás áldozatává váltunk (cyberbullying).

Fentiekből az következik, hogy megvédeni csak akkor tudjuk magunkat, ha semmilyen személyes adatot, vagy fotót nem osztunk meg a közösségi oldalakon, illetve, ha azokat minél szűkebb körben tesszük csak láthatóvá. Ha mégis visszaéltek velük, a bizonyítékok – pl. képernyőfotók – birtokában tegyünk feljelentést a rendőrségen!