Vargha Tamás: A vesztes csatáknak is vannak hősei! (képgaléria, videó)

Mint ismert, a Don-kanyarban 1943. január 12-én, a reggeli órákban indult meg a Vörös Hadsereg támadása, melyet „urivi áttörés” néven jegyeztek be a magyar hadtörténet fekete könyvébe. A szovjetek megsemmisítő vereséget mértek a 2. magyar hadseregre, melynek következtében több mint százezer magyar honvéd esett el a Don-kanyarnál. A magyar társadalom és azon belül is Székesfehérvár kollektív emlékezetében is mély nyomokat hagytak a veszteségek.

A fehérvári vasútállomáson tartott megemlékezésen Lévai Miklós nyugállományú alezredes a Honvéd Hagyományőrző Egyesület (HOHE) elnöke ismertette az emléktábla történetét, az ahhoz fűződő belső indíttatást, hogy miért érezték az elmúlt év őszén a Doni Bajtársi és Kegyeleti Szövetséggel együtt, hogy ily módon, azon a helyen adózzanak a Don-kanyarnál hősi halált halt katonák emlékének, ahol a szeretteiktől elbúcsúztak és a szerelvényekre felszálltak. Az emléktáblán dr. Zempléni Miklósnak, a 2. magyar hadsereg egykori honvédorvosának „A boldog szunnyadókhoz” című versének részlete is megtalálható:

„Aludjatok, ti áldott hőseink, pihenj te néma hadsereg! Ringasson békén a távoli rög, s ne bántson könny, mely értetek pereg."

– Megemlékezni gyűltünk össze a magyar történelem 80 évvel ezelőtti tragikus eseményére. Ennek ellenére nem a gyásznak és a szomorúságnak kell, hogy úrrá legyen rajtunk, hanem sokkal inkább annak a magasztos tudatnak, hogy akikről most megemlékezünk – katonákról és munkaszolgálatosokról – hazájukat szolgálták hitük és esküjük szerint – fogalmazott Lévai Miklós elnök, aki egyebek mellett kiemelte, az emléktábla kihelyezésére a Honvédelmi Minisztérium, Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Magyar Államvasutak támogatásával kerülhetett sor.

Varga Tamás államtitkár, a Magyar Királyi 3. Szent István Gyalogezred történelmét felidéző beszédében elmondta: az ezred katonái a közös történelmünk hősei, akik a hazáért haltak meg. Ezért nem mint áldozatokra, hanem áldozatot hozó hősökre emlékezünk, akik töretlen hitükkel és elszántságukkal példaként szolgálnak a jelenkor embere számára. Az államtitkár megemlékezett a Gyalogezred utolsó katonájáról, vitéz Smohay Ferencről, aki mintegy két éve, életének 99. évben hunyt el. A honvédelmi miniszterhelyettes végezetül kiemelte, hogy kegyelettel és méltósággal emlékezünk, azzal a gondolattal és hittel a szívünkben, hogy a vesztes csatáknak is vannak hősei!

Pafféri Zoltán, a MÁV elnök-vezérigazgatója, aki szintén beszédet mondott a jeles eseményen hangsúlyozta, a vasút szerepét a történelmi eseményekben. Felszólalásában az 1942. november 4-i indulást – amikor a Magyar Királyi Szent István 3. Gyalogezred katonái elbúcsúztak szeretteikről és felszálltak a szerelvényekre –, valamint az 1944 tavaszi, nyári hazaérkezést is kiemelte beleértve azt a fájdalmat, amit a hozzátartozók érezhettek. Mint mondta, 1942-ben összesen 822 szerelvény 4410 vagonnal indult a keleti frontra, hogy az utánpótlás biztosítja a hadszíntéren.

Az emléktábla leleplezését követően Spányi Antal megyés püspök szólt a megjelentekhez, majd megáldotta a kihelyezett emléktáblát, ezután pedig elhelyezték az emlékezés koszorúit.