Az Aranybulla napja – különleges drónfelvételen a fehérvári emlékmű (videó)

"A törvény az Aranybullát az európai és a magyar alkotmányos jogfejlődés kiemelkedő dokumentumának nevezi, amelynek eszmeisége bizonyos vonatkozásaiban a modern kori demokrácia eszmetörténeti előzményének tekinthető" – hangsúlyozza összeállításában az MTI. Az MTVA Sajtóarchívumában emlékeztet: "Az első oklevél formában kiadott magyar királyi kiváltságlevél biztosította a szerviensek számára, hogy ha fiúörökös nélkül haltak meg, birtokaikat szabadon örökíthessék, de a negyedrész lányukat illette; ha nemzetségük kihalt, a birtok visszaszállt a koronára. Birtokaik mentességet kaptak a beszállásolás alól és nem kellett adót fizetniük. Katonáskodási kötelezettségük csak az országot érő veszedelem esetére terjedt ki, az országhatáron túl a király költségén szálltak hadba. Az Aranybulla biztosította, hogy részt vehessenek a király jelenlétében évente megrendezett székesfehérvári törvénynapokon; mentesültek a megyésispánok joghatósága alól; csak törvényes bírói ítélettel lehetett őket elfogni és javaikat elkobozni."

Az Aranybulla emlékműve Székesfehérváron áll, azon a helyen, ahol a hagyomány szerint egykor kihirdették. Amint a közleményben kiemelik, "2018-ban Székesfehérvár önkormányzatának közgyűlése emlékévet hirdetett 2022-re, az Aranybulla kiadásának 800. évfordulójára. Az év folyamán kiállításokat, programokat rendeztek, a Magyar Nemzeti Bank arany és rézötvözetű emlékérméket bocsátott ki, a Duna csatorna év végén bemutatta az Aranybulla című hatrészes történelmi sorozatot. Az Országgyűlés törvényben örökítette meg az Aranybulla jelentőségét, s mivel a történeti hagyomány szerint az uralkodó 1222-ben Szent György napján, azaz április 24-én adta ki, ezért az Országgyűlés ezt a napot nyilvánította az Aranybulla napjává."

Így ezen a napon a koronázóvárosban megemlékezést tart a városvezetés.

Hogyan néz ki most az Aranybulla-emlékmű? Nézze meg Németh József egy hónappal ezelőtt feltöltött videóját: