József Marco tábornok, és más nemlétező rászorultak

A Baptista Szeretetszolgálat pákozdi logisztikai központjához furcsa levél érkezett a minap. Már a címe is egzotikus volt: „József Marco Tábornok megmentése iránti kérelem”. A legtöbben innen már tovább sem olvasnák, de nem mindenki tesz így. Sajnos – főként az idősebb generáció tagjai közül – mindig akadnak olyanok, akik készpénznek veszik a leírtakat, beleélik magukat egy kitalált személy helyzetébe és súlyos pénzeket utalnak el. A segélyszervezetnél rendszeresen a munkatársak tudomására jutnak ilyen esetek, mert ha valaki minden pénzét elküldi, jellemzően Afrikába, ahol egész hálózatok foglalkoznak más emberek megtévesztésével, néha náluk kötnek ki a kérelmek.

A nyugdíjas asszony, Erzsébet azért írt levelet a szeretetszolgálathoz, mert – mint ahogyan arról beszámolt – már elfogyott a pénze és a nyugdíjából sem tudja tovább segíteni „József Marco Tábornokot”. Nézzük az esetet, vajon mi történt a tábornok úrral?  

„Szeretném kérni, hogy József Marco Tábornok, aki amerikai állampolgár, életének megmentésében legyenek a segítségemre. Én vagyok az egyetlen hozzátartozója, özvegy, egy lánya (17 éves) neveldében él Amerikában. Ő is baptista szervezet tagja, Amerikában, Bostonban. Tegnap délutánig Nigériában, a Port Harcourti Hospital-ban volt, amely magánkórház, majd onnan átkerült a Nigériai UBTH állami kórházba, ahol semmi ellátást, gyógyító tevékenységet nem kap. Utcai lövöldözés áldozata lett, amit a helyi magánkórházban ideiglenesen elláttak. A 8 golyó általi sebei már véreznek, enni-inni sem kap, magára van hagyatva, semmi gyógyszert sem adnak neki. Fizetni nem tud, mert számláihoz a távolság miatt nem fér hozzá, ezért szeretett volna Magyarországra jönni, hogy az itteni reptérről már eléri a számláit és mindenkinek tudna fizetni, mert nyugdíja és a megtakarításai bőven fedezik a költségeket.

Senki nem segít sem ott, sem itt az országban, én pedig már nem tudom a nyugdíjamból sem támogatni, mert most fizettem ki a műtétje árát a magánkórháznak és azért tették állami kórházba, mert nincs, aki fizessen tovább. Erre a hónapra nekem is csak 50 000 Ft maradt élni és a kezelési költségére felvett kölcsön törlesztésére. Nem tudom, kihez forduljak segítségért! Ha magyar földre kerülhet, már a reptérről eléri a számláját és minden költséget megtérít annak, aki segítette őt.”

A segélyszervezet munkatársai nem egy ilyen és hasonló esettel találkoztak már, ez az internetes levélcsalás jellemző példája. A történeteknek a fantázia sem szab határt. Ez a példa persze kirívó, a bűnszervezetek többnyire hihetőbb történettel állnak elő, és könnyen becsapják a jóhiszemű embereket. A Baptista Szeretetszolgálat arra kér mindenkit, aki jó szívvel segítene, hogy ne dőljenek be az ilyen megkereséseknek, semmi esetre se utaljanak pénzt, főként ne ellenőrizhetetlen, afrikai számlákra!

Ha már valaki veszi a fáradságot és végig olvassa az ilyen leveleket, legalább figyeljen a hibákra, amelyeket a csalók elkövetnek, mert mindig vannak ilyenek. Jellemző egyébként, hogy ezek a gátlástalan trükkmesterek meglovagolnak egy-egy válságot, hiszen tudják, hogy az onnan érkező drámai képsorok és tudósítások hatnak az emberekre, lényegében mentálisan már előre megdolgozzák a megcélzott személyt. Aztán jönnek ők. Az ukrajnai háború kirobbanásakor például fiktív szervezetek kezdtek el gyűjteni a harcok áldozatai és a menekültek részére. Mostanában, amikor Niger polgárháborúba sodródott, honnan máshonnan is érkezne a levél, mint Nigériából? Az, hogy a kettő nem ugyanaz a közép-afrikai ország, semmit sem jelent azoknak, akik bármit képesek és hajlandóak elhinni.

A Baptista Szeretetszolgálatnál a legutóbbi esethez egy kísértetiesen hasonló történet is felbukkant a közelmúltban. Telefonon hívta munkatársukat egy magyar, mert egy Irakban szolgált amerikai tábornokon (a csalók valamiért imádják a rangokat) már nem tud tovább segíteni. A „tábornok” megsérült és valahogyan eljutott Szlovákiába, ott azonban nem tud hozzájutni a bankszámlájához. Az csak akkor lehetséges, ha átlépi a magyar határt, de akkor már azonnal fizet, ez holtbiztos, de addig anyagi segítséget kér. Azt gondolják, ilyesminek csak tájékozatlan, kevésbé tanult emberek dőlnek be? Nos, ez nincs így, a szeretetszolgálatnál tudnak olyan pedagógusról, aki hárommilliót utalt el egy hasonlóan abszurd sztorinak hitelt adva.

Mi lehet ennek az oka? Ha valami belefér az elképzelésünkbe, azt szeretnénk nagyon elhinni. Azt jól tudják a segélymunkások, hiszen naponta tapasztalják, hogy a magyar alapvetően altruista nép – ez a meghatározás a mások javát, jólétét, jogos érdekeit még áldozatok árán is előmozdító, önzetlen személyt jelöli. Az internet az ilyen csalások lebonyolítását nagyon megkönnyítette, hiszen bárki könnyűszerrel elérhető, és elvileg bármennyi levelet szét lehet küldeni, én emlékszem arra, hogy székesfehérvári szomszédunk a hetvenes években egy napon azzal csengetett át hozzánk, hogy dúsgazdag amerikai rokona, akiről sosem hallott korábban, mesés vagyont hagyott rá, csak… Szóval mindig a „csak” után jönnek a problémák, valahogyan és valamiért minden esetben fizetni kell. A legnépszerűbb történetek mesés örökségekről, kihagyhatatlan állásajánlatokról, és megsegítendő szerencsétlenekről szólnak. Amíg ki nem derül, hogy a szerencsétlenek éppen azok, akik mindezt elhiszik.

A rendőrségnél tudják, hogy ezek azok a bűncselekmények, amelyek esetében, ha megtörtént a baj, már nagyon keveset lehet tenni. De azt egyetlen becsapott se gondolja, hogy ő majd elindul Afrikába és megkeresi az igazát: több ilyen magyart kellett már hazahoznia a konzuli szolgálatnak. Egyetlen eszköz van, a megelőzés, az, hogy beszélünk, írunk és olvasunk az ilyen esetekről. A világháló számtalan előnye mellett veszélyeket rejt, mert a személyes találkozás hiánya és az anonimitás megkönnyíti a csalók munkáját. Az esetek egy részében közvetlenül az anyagi javak, máskor a bankkártya vagy az online banki adatok megszerzése a cél. Jól ismert módszer, amikor az elkövetők a címzett valamely online felületen használt jelszavát is megjelenítik az üzenetben, ezzel is megerősítve, hogy hozzáférnek a megcélzott személy számítógépéhez. Azonban a jelszó megjelenítése önmagában nem jelenti ezt. Ugyancsak gyakori, hogy az üzenetek feladói arra hivatkoznak, tudják, a címzett pornóoldalakat látogat, és amennyiben nem fizet, ezt az információt megosztják a közösségi felületeken.  

A csalások kiagyalóinak nem kell a szomszédba menniük az ötletekért. Marco tábornok példáján okulva fontos, hogy ha valaki segíteni szeretne, válassza a Karitatív Tanács magyarországi tagszervezeteit, a megbízható és hosszú ideje működő segélyszervezeteket, azok valamelyik humanitárius programját vagy akcióját. József Marco tábornok pedig majdcsak hazajut valahogyan.