Ahol békében nyugodhatnak a háborús hősök

A Városszépítő Egyesület évek óta szervez temetői sétákat a Palotai úti Hosszú-temetőben, ám ez alkalommal, először a Szentlélek katonai temetőben várta az érdeklődőket a sétákat vezető Poklosi Péter, aki ezúttal a Magyar Hadisírgondozó Szövetség elnökeként mesélt a sírkert történetéről. Előadásából természetesen számos tényt is megismerhetett a hallatóság a temető történetéről és a terület helyreállításáról. A szegények temetőjébe nem csak fehérváriakat temettek, de azokat a vidékieket is, akik a megyei kórházban hunytak el és rokonságuk nem tudta megfizetni a holttest hazaszállíttatását, de ide kerültek az akasztottak is. Az I. világháború idején a temető katolikus parcellájába katonákat is temettek, miután a megyei kórházat hadikórházzá nyilvánították. A temető használatban maradt a két háború között, aztán a II. világháborúban újabb katonákat temettek a Szent Lélek temetőbe, amely akkoriban a mostaninál nagyobb területen feküdt. A katonák sírjait 1948 után nem lehetett gondozni, a sírkert elgazosodott, állapota leromlott. Helyreállításáról 1987-ben döntöttek, 1991-ben szentelték fel újra. A temetőben hatszáz az I. világháborúban és háromszázötven a II. világháborúban elesett magyar honvéd, valamint mintegy négyezer német katona nyugszik.

Ezek a tények. De hogy milyen történetek állnak mögöttük, mennyi munkába, utánajárásba, kilincselésbe és kutatásba került, hogy a temető a mai rendezett és gondozott állapotába kerüljön? Hogy érték el, hogy ne dobják ki sírjaikból a hősi halált halt katonák egy részének maradványait a mai napig meg sem épült ipari csarnok miatt? Hogyan segített az Erdőgazdálkodás a kopjafák faanyagának olcsóbb beszerzésében? Mit mondott a bonyhádi zománcgyár kereskedelmi vezetője, amikor kisméretű magyar zászlók gyártására kérték őket, amik aztán a kopjafák tetejére kerültek? Hogyan kapcsolódott be a Vasvári Gimnázium és más iskolák többszáz diákja a munkába? Nos ezek azok – és még rengeteg más is -, amikről a leghitelesebben Polkosi Péter mesélhetett, hiszen ő az, aki az első kapavágástól a mai napig mindent végigélt és végigcsinált. És ő jó szokásához híven mesélt is! 

Ha lesz legközelebb ilyen lehetőség, ne hagyják ki a sétát a Szentlélek katonai temetőben!