Hosszú évek óta folyik a ’hadakozás’ a Lakásfenntartó Szövetkezet és egy lakó között, de mégis miért?

Az üzemeltetésért és a házkezelésért felelnek, valamint osztatlan szövetkezeti tulajdonban vannak az épületek fogadószintjei és közös helyiségei. A hosszú időkre visszanyúló szövetkezeti munkával, illetve annak rendjével és módjával vannak, akik elégedetlenek. Farkas Károly, aki az egyik ilyen szövetkezeti lakás lakója és tulajdonosa, illetve közösségi megbízott tisztséget is betöltött korábban, azzal kereste meg szerkesztőségünket, hogy rávilágítson az évek óta egyre csak sokasodó problémákra, amelyeket nem egyszer próbált már bírósági úton is rendezni. Mint mondta, volt, hogy el se jutott az illetékesekig az ügy, mert nem tartották arra érdemesnek az általa vélt felvetéséket, ha mégis igen, véleménye szerint akkor sem a lakók és lakástulajdonosok érdekeit szolgáló eredmény született. Ő azonban nem adja fel még a kudarcok ellenére sem, és próbálkozik. Teszi ezt annak ellenére, hogy jelenleg is zajlik egy bírósági ügy közte és a szövetkezet között, illetve néhány évvel ezelőtt megrovásban részesítették becsületsértésért.

De mit mond Károly? Mi a legfőbb probléma, amiről úgy érzi, jó, ha tudnak az emberek?

Habár számos dologról beszélgettünk, igyekeztük összegyűjteni ezek közül a legfontosabbakat. Így azzal kezdjük, hogy Farkas Károly szerint számos olyan alkalom volt, hogy nem kapta meg az őt megillető dokumentációkat, iratokat vagy csak sokadik kérésre, illetve azt a tényállást is megcáfolja, hogy az épületek fogadószintjei és közös helyiségei osztatlan szövetkezeti tulajdonban vannak. De érdekesnek találja azt a szövetkezeti szabályt is, amely kimondja: hiába van egy lakásnak több tulajdonosa, nem minden tulajdonos gyakorolhatja a tagi jogokat. A tulajdonosoknak ki kell választani maguk közül egy tagot – ezzel a többi tulajdonos lemond jogairól –, aki gyakorolja a jogokat. Ezzel szemben a szövetkezet alapszabályzata szerint szövetkezeti tag lehet minden olyan magyar és külföldi állampolgár vagy jogi személy, aki:

– a lakásnak tulajdonosa/résztulajdonosa;

– belépési nyilatkozatában kéri tagként való felvételét és az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el;

– aki írásbeli nyilatkozatban vállalja, hogy a lakásszövetkezettel szemben fizetési és egyéb kötelezettségeit előírás szerint teljesíti;

– jogi személy az azonnali beszedési megbízáshoz hozzájárul.

A másik aggályos felvetés Károly részéről az volt, hogy a közösségi megbízott és a küldött tisztségének megválasztása sem úgy zajlik, mint ahogy az alapszabályzat szerint kellene. A szabályzat leírja: a lakók szavazhatják meg, hogy az adott lépcsőházban ki töltse be a küldött és közösségi megbízott tisztséget, de Károlynak az a tapasztalata, hogy a szövetkezet részéről többen megvétózták már a tagok által kiválasztott jelölteket. 

Ő maga hosszú évekig volt közösségi megbízott, és azt mondja, most is azt szeretnék a lakók, ha ő töltené be ezt a tisztséget, de egy alapszabály-módosítás miatt erre öt évig nem volt lehetősége a korábbi bírósági ügy miatt. Az öt éves időtartam azonban lejárt, ám továbbra sem „hagyják”, hogy közösségi megbízott legyen a jelenleg is tartó eljárás miatt. De még amikor betölthette a tisztséget, sok egyéb mellett az is előfordult állítása szerint, hogy olyan munkálatok kerültek kifizetésre, amelyek nem lettek volna szükségesek, méghozzá irreális áron. Ilyennek tartja a néhány évvel ezelőtti elektromos hálózat átalakítását is, amely állítása szerint sokkal többe került, mint kellett volna. Sőt, azt mondja, ilyen munkát csak az E.ON-nál regisztrált szerelők láthatnak el, de azok, akik akkor végezték, nem voltak az E.ON regisztrált szerelői között. Ennek mi magunk is utánajártunk, ám amikor mi néztük meg, már ott voltak a szolgáltató rendszerében.

Kérdéseinkkel és Károly felvetéseivel természetesen felkerestük a lakásszövetkezet vezetését is, de azt felelték, hogy az újságon keresztül nem kívánnak jogvitát folytatni, illetve Farkas Károlynak is már többször a figyelmébe ajánlották, hogy problémáira a bíróságon kaphat orvoslást. Valamint megjegyezték, hogy Farkas Károlyt egyszer már jogerősen elítélték a szövetkezettel szemben rágalmazásért és jelenleg is eljárás folyik ellene hasonló ok miatt.

Az ügyben egyébként február végén lesz újabb tárgyalás a Székesfehérvári Járásbíróságon és ugyan még nem tudni, hogy ítélethirdetés várható-e, de Károly bízik abban, hogy amennyiben sor kerül rá, akkor neki kedvezően fog lezárulni az eljárás.