Frissen Fejérből

2024.05.26. 16:07

Értékőrzés Pusztaszabolcson

A Fejér Megyei Honismereti Egyesület mellett számos, helytörténettel és honismerettel foglalkozó civil egyesület is működik. Ezek bemutatására vállalkozván ma a Pusztaszabolcsi Hagyományőrző és Hagyományteremtő Alapítvány létrehozójával beszélgettem a Pusztaszabolcs emlékeiről és az azokat megőrizni kívánó helyiek munkájáról.

Gombor Lili

Értéktárkészítés közben

Fotó: https://pusztaszabolcsihagyomanyorzoalapitvany.hu/

„Őseidnek érdemével. Sose dicsekedjél! Csak úgy szép az, ha valamit. Hozzá te is tettél.” Ennek a Pósa Lajos-idézetnek a megvalósítását látja az alapítvány tevékenységében Bartókné Piller Magdolna, a Pusztaszabolcsi Hagyományőrző és Hagyományteremtő Alapítvány kuratóriumának elnöke. A civil szervezet gyökerei 1997-ig nyúlnak vissza, amikor megjelent egy Pusztaszabolcs helytörténetével foglalkozó kötet, amellyel egyidejűleg Pusztaszabolcs történetét bemutató kiállítás is nyílt. – Akkor elhatároztuk néhányan, akik Pusztaszabolcson születtünk, hogy megpróbálkozunk egy helytörténeti gyűjteménnyel, mert addig nem volt ilyen jellegű gyűjteménye a településnek. Így elkezdtük összegyűjteni az emlékeket, illetve leírni a visszaemlékezéseket, létrehozva az alapítványt is. Az alapítvány az én ötletem volt, létrehozásában Kolosa János segített. 1998-ban jegyezték be az alapítványt, azóta működünk. Kezdetben a helyi középiskolában kapott helyet a helytörténeti gyűjteményünk, majd 2014-ben az önkormányzattól elkértük a pusztaszabolcsi iskolát, azóta ott van a helytörténeti gyűjteményünk – meséli Czöndör Mihályné, az alapítvány létrehozója, aki röviden bevezet a település történetébe is. Megtudjuk tőle, hogy Pusztaszabolcs jövőre lesz 150 éves, viszonylag új településről van szó, ezért nem rendelkezik nagyon régre visszanyúló gyökerekkel. Ugyanakkor érdemesnek találták az eddigi történetének megörökítését, ezért kezdték összegyűjteni a helyi szellemi és tárgyi emlékeket. Ezek között megtalálhatóak régi mesterségek eszközei, például régi szabászati, orvosi, fodrászati kellékek, valamint a régi lakóházak tisztaszobáinak, konyháinak tárgyai, és mezőgazdasági eszközök is. 

Az alapítvány és a hozzájuk csatlakozó önkéntesek közt nagyon sok pedagógus van, az óvodától egészen a középiskoláig, így a helyi nevelési, oktatási intézmények történetével is foglalkoznak. Most jelent meg a hatvanadik kiadványuk, amely ezúttal egy civil szervezetről, a helyi tűzoltó szervezetről szól, amely a századik születésnapját ünnepli. A helyi óvodáról négy kiadványuk is van, ezek között találhatóak módszertani kötetek is, amelyek arról szólnak, hogyan lehet megismertetni az óvodás korú gyermekekkel a környezetvédelmet és a hagyományőrzést. Továbbá született három-három kiadvány az általános iskoláról és a középiskoláról is. – Nagyon jó a kapcsolatunk a helyi pedagógusokkal, óvónőkkel, tanítókkal, tanárokkal, mivel – mint említettem–, tagjaink közt sokan pedagógusként dolgoznak. Ez a kapcsolat biztosítja azt, hogy közösek a programjaink az óvodákkal, iskolákkal – mondja Czöndör Mihályné, a Hagyományok Házának történetével folytatva, amelyben két kiállítótér van. – Az óvodák, iskolák történetét bemutató terem egyben közösségi térként is funkcionál, ahova rendszeresen szervezünk programokat, évente pedig általában két-három kiadványt jelentetünk meg, melyek bemutatására külön eseményt szervezünk. Ilyenkor körülbelül 130–150 érdeklődő gyűlik össze, amely nem kis szám. A kiállítótérben helyi művészek munkáit állítjuk ki. Mindemellett Pusztaszabolcsnak van egy irodalomkedvelő közössége is, akik nagyon szeretik a versünnepet, illetve február végén szoktuk megtartani a Szépirodalmi maratont ötven–hatvan résztvevővel, akikkel felolvasásokat tartunk.

Az alapítványnak két díja is van, melyeket évről évre ítél oda az arra érdemeseknek. Az egyik az Értékőr Díj, a másik pedig a Civil Kurázsi Kiválóság és Életmű Díj, melyet idén 16. alkalommal adott át a civil lakosság egy civil társuknak. – Az alapítvány kuratóriuma választja ki a díjazottat a civil lakosság felterjesztése alapján. A díjazottak mindig nagyon örülnek az elismerésnek, idén például Kovács Lajos kapta a fent említett díjat, a természetszeretetet ösztönző és tápláló munkájáért, valamint természetfotóiért. Az Értékőr Díjat azoknak szeretnénk odaítélni, akik egy meghatározott érték őrzőiként tevékenykednek. Az általános iskolában 21. éve rendeznek évről évre egy népdaléneklési versenyt, mi pedig díjazzuk azokat a gyermekeket, akik a versenyen már hét-nyolc éve részt vesznek, ápolva a népdaléneklés hagyományát. A középiskolásoknál pedig a Fridrich Margit-szavalóverseny résztvevőit jutalmazzuk, valamint a középiskola tavaly volt hatvanéves, akkor alapítványunk az iskola igazgatójának és az alkalmazotti közösségnek adott át Értékőr Díjat – tudjuk meg az alapítvány létrehozójától.

Az alapítvány kezdetektől önfenntartó, pályázatok révén jut hozzá a működéshez szükséges anyagi forrásokhoz, de van, hogy önkormányzati támogatásban is részesülnek. Az idei kalendáriumot például anyagi fedezet híján adományokból tudták megvalósítani, a közösségi összefogás eredményeként sikerült megvalósítaniuk két hónap alatt a Kincses kalendáriumot, amelynek sorsa -az alapítvány által összegyűjtött többi értékhez hasonlóan - biztosítva van, ugyanis – az alapítvány alapító okiratába foglaltuk, hogy ha bármilyen okból megszűnik az alapítvány, akkor annak minden vagyona Pusztaszabolcs településére, az önkormányzatra száll, tehát az általunk összegyűjtött értékek, a kiadványaink mind a pusztaszabolcsi emberek tulajdona is – ismerteti Czöndör Mihályné, akinek hangjából kihallatszik a hála és megbecsülés, amely a pusztaszabolcsi értékmentést végző emberek önkéntes és odaadó munkájának szól.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában