Öt éve alázta meg a nacionalista horda hőseink sírját (Videó)

1916-ban a Kisantant előhírnökei, annak is a keleti szárnya, azaz a román hadsereg eltervezte, hogy mélyen Magyarország belsejébe hatol. A mélység egészen Nagyszebenig sikeredett, ahol aztán szeptemberben a hadi szerencse a magyarok oldalára állt, és a románok teljes arcvonalát visszavonulásra kényszerítették. A románok szó szerint menekültek, s ekkor a magyar huszárok gyorsaságuknak köszönhetően a 4., 7., 12. és 14. közös huszárezreddel üldözőbe vették ellenségeiket. Az üldözés nem is állt meg az akkori magyar határig. A román főerőket átkergették a Hargitán. A magyar csapatok október 12-én érték el az Aklos csárdát a Csíki-havasokban elterülő Úzvölgyében. Itt árulás miatt kis híján megfordultak a román seregek, hogy ellentámadásba kerülhessenek, de a székely huszárok rajtacsaptak az előretolt ékeken, és a mögöttük felvonuló magyar fősereghez kergették a románokat, majd estére megindították az utolsó támadást a román csapatok ellen. Ekkor már fejvesztve menekültek a románok és a hozzájuk csapódott néhány csángó osztag. A székely-magyar huszárok hallva a menekülők felől érkező magyar szót, nem folytatták a támadást, megálltak a 905 méteres kiszögelésnél, és a hegyvonulat völgyében eltemették a magyar elesetteket. Ott van az ismert Úzvölgye katonai temető.

2019-ben a Bákó megyei nacionalista románok úgy döntöttek, hogy abban a temetőben román „hősök” is nyugszanak, ezért ott törvénytelenül ortodox betonkereszteket állítottak ismeretlen román katonáknak. Tették ezt annak ellenére, hogy erről a vidékről a közeli romániai Komámfalván temették el elesett katonáikat a románok. Ott van a mai napon is gondozatlanul hagyott, gazzal felvert román temető. A székelység több mint száz éve gondozza az úzvölgyi katonák sírját, ami 2019-ben piszkálta a szélsőséges románok csőrét. Június 7-én több százan támadást indítottak a katonai temető ellen, amit a székelység imával védett. Ennek a támadásnak a felvétele látható videónkban. A román rendőrség ímmel-ámmal tartotta távol a nacionalistákat, akik aztán hat perc után megszállták a temetőt. Az eltelt öt év alatt a román bíróság helyt adott a székelyeknek, hogy a terület az ő gondozásukban marad, annak ellenére, hogy Bákó megye határán túl pár száz méterre esik a katonai temető.

Trianon napja környékén elszoruló torokkal emlékszünk arra, hogy katonáinkat még a sírban sem hagyják nyugodni. Kevés olyan nemzet van, akinek ilyen megaláztatásokat kellene elviselnie, ám bármennyire is hitetlenkedve fogadja sok nemzettársunk, az imádság mégis csak segít. Trianon ide, Trianon oda, a Hargitán túl magyar zászló lobog az Úzvölgyében nyugvó magyar hősök sírja felett!