Életút és örökség

2024.07.03. 16:05

Szentmise Habsburg Ottó emlékére

13 éve halt meg. 1912–2011 az utolsó magyar király és osztrák császár legidősebb fia, politikus, közíró, tekintélyes államfő 2011. július 4-én hunyt el. Földi maradványait a bécsi kapucinus kriptában, míg szívurnáját – saját kívánságára – Pannonhalmán a főapátság altemplomában helyezték örök nyugalomra.

Lázár Ádám

Prőhle Gergely, a Habsburg Alapítvány igazgatója

Fotó: Lázár Sonja

Számok, évfordulók:

1300 éves gregorián. A liturgiában Isten dicsőítése és az emberek megszentelése a gregorián ének. A liturgiát, az imádságokat, az olvasmányokat, a zsoltárokat és a cselekményeket is énekelték. Ezen a szent misén is a gregorián dallamok vezetnek végig bennünket az életútra és az örökségre.

800 éves a Pannonhalmi Bazilika. A korábban leégett és teljesen elpusztult Szent Márton Pannónia Szent Hegyén álló monostor felszentelésének napján, hitvesünkkel jelen voltunk – írta II. András király 1225-ben.

700 archiváló konténer, közel 102 iratfolyóméter. Ennyi a Habsburg Ottó gyűjtemény anyaga.

600 éves Európa sokszínűségét, keresztényi hagyományait megőrző törekvés. Olyan családból származom, amely már 600 éve van a politikában. Számomra ez mindenekelőtt felelősséget jelent – vallja Habsburg Ottó. Szándéka egy jövőbe mutató, a nemzeti szuverenitást tiszteletben tartó, ugyanakkor a hatékony közös európai érdekérvényesülést célul kitűző eszmerendszer támogatása, népszerűsítése volt.

A halálról. A halállal szembesülve nem áltatja magát az ember. Magára marad, és nem számít már az evilági érdem. Amikor az ember Teremtője színe elé lép, Őelőtte csak a kötelességteljesítés és a jó szándék számít. Ez a tanulság maradt meg legdrágább tapasztalatomnak egész későbbi életemre, miként apám akarta. Halála megmutatta, hogy amíg tiszta a lelkiismeretünk, nem lehet igazi a kudarc – Habsburg Ottó apja IV. Károly életéről és haláláról.

9 nyelven megjelent 37 könyve. A Habsburg hagyaték része személyes levelezése, különböző nyelveken megjelent politikai cikkei, kiadott könyvei, államfőkkel, vezető politikusokkal folytatott beszélgetései, fényképalbumai, történelmi, társadalmi és szociális kérdésekkel foglalkozó kötetei.

Habsburg Ottó szívurnája a Pannonhalmi főapátságban 
Fotó: Lázár Sonja

Megnyitó: Prőhle Gergely, a Habsburg Ottó Alapítvány igazgatója.

Az alapítvány most, 5. alkalommal rendezi meg az emlékezés napját. Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke 11 éve halt meg. Hagyománnyá vált, hogy az alapítvány a tényleges dátumhoz közel eső egyik vasárnapon szentmisével és konferenciával emlékezik meg névadója halálának évfordulójáról. A szentmise utáni beszélgetések, előadások résztvevői idén is olyan kérdéseket tárgyalnak meg, amelyek közel álltak a főherceg szívéhez, ugyanakkor még napjainkban is fontosak. Habsburg Ottó az európai integráció érdekében végzett munkájával annak egyik döntő mérföldköve volt, az első közvetlenül választott Európai Parlament képviselőjévé lett. Az ezt követő húsz évben nagyban meghatározta a grémium prioritásait és tevékenységét, jelentősen hozzájárulva a kontinens politikai, gazdasági és kulturális egységének megteremtéséhez. Különleges nap a mai, mert az Európai Unió Tanácsának belga elnökségét július 1-én vette át Magyarország. Itt és most Habsburg Ottó politikai hagyatékának felidézése, különös relevanciával bír. A helyszín a belga–magyar elnökségi átadás-átvétel miatt is szimbolikus, hiszen a Pannonhalmi Bencés Főapátság Bazilikájában nyugszik Habsburg Ottó szívurnája, és II. Lipót belga király lánya, Stefánia királyi hercegnő is, míg a bencés rend alapítóját, Szent Benedeket, Európa védőszentjeként tiszteljük.

Hortobágyi T. Cirill OSB, pannonhalmi főapát köszönti a résztvevőket 
Fotó: Lázár Sonja

Köszöntő: Hortobágyi T. Cirill OSB pannonhalmi főapát.

Robert Schuman francia külügyminiszter 1950-ben mondott beszéde tekinthető az Európai Közösség létrejöttéhez vezető első lépésnek. Abban az időben a szén és az acél mélyreható jelképes tartalommal bírt. Ezek létfontosságúak voltak, és egy ország hatalmát megalapozó iparágnak számítottak. A nyilvánvaló gazdasági előnyök mellett a francia és német erőforrások egyesítése a két állam közötti ellenségeskedés végét is jelentette. Ezt az elvet követve írta alá hat ország a Párizsi Szerződést. A szén és az acél korábban a háború szinonimája volt. Ma akkora a mobilitás, hogy helyi konfliktusok hatással lehetnek az egész világra. Habsburg Ottó egykor bencés diák volt. Tudását, kapcsolatrendszerét használva igyekezett ezt a közösséget a béke közösségévé változtatni. Ez rakta le az Európai Közösség alapjait.

Előadók:

Stephan Baier, Habsburg Ottó egykori munkatársa. Habsburg Ottót, az európai politikust, a nácik és a vörösök egyaránt gyűlölték. A rengeteg támadást bölcsen kezelte, a sok kaland megedzette. Az ellenségeit túlélte. Ő nem kapott koronát és birodalmat sem. Még nem volt 10 éves, amikor elveszítette apját. Édesanyjával, Zitával, a korábbi királynéval és hét testvérével ország, otthon, jövedelem nélkül kellett folytatniuk életüket. 1977-ben egy eredetileg ateista, kommunista gratulált neki mondván: „Ottón kívül nem találtam egyetlen politikust sem, akiben meg lehetett volna bízni.” Hitler kétszer próbált meg találkozni vele. Amikor Ottó megtagadta a találkozót a nácik kiadták az utasítást, bármi áron, de Franciaországban meg kell gyilkolni. A kommunizmus alatt szenvedő népek ügyvédje lett. Az Osztrák Köztársaság soha nem köszönte meg neki, hogy Ausztriát megvédte a vasfüggönytől. Sokan kérték véleményét voltak, akik meg is hallgatták tanácsát, mint Henry Kissinger. Akkor az EU toleráns, rendezett közösség volt, amely a helyreállításon dolgozott. Ottó meg volt győződve, hogy a nacionalizmus tönkretett egy kontinenst. Vallotta: „A politika szolgálat. A siker Isten kegyelme.”

Fejérdy Gergely, a Habsburg Alapítvány tudományos igazgatóhelyettese, háttérben Stefánia, belga hercegnő képe 
Fotó: Lázár Sonja

Fejérdy Gergely, Habsburg Alapítvány tudományos igazgatóhelyettese.

1920 és 1930 között több mint 60.000 magyar gyerek utazott Nyugatra az éhínség elől. Ez nemcsak a gyerekek, de a korábban szemben álló országok egymás iránti szemléletét is megváltoztatta. A II. Világháború után sokkal kisebb mértékben és sokkal rövidebb ideig tartott a gyerekek utaztatása. 1949-ben a szovjet diktatúra beszüntette a gyerekek külföldi útjait. Ottó 1929-től Belgiumban élt. A Leuveni Katolikus Egyetemen doktorált.

Pannonhalma öröksége Stefánia, belga hercegnő kapcsolata Magyarországgal. 1881-ben, 17 éves korában, Stefánia feleségül ment Rudolf trónörököshöz, és osztrák főhercegné lett. A házasság első évei még boldogan teltek. A nagyon várt fiúgyermek születése elmaradt. Az ok az volt, hogy a főhercegnek, prostituáltakkal voltak kapcsolatai, nemi betegséggel megfertőzte feleségét, az asszony meddő lett. Rudolf 1889-ben Mayerlingben, máig vitatott körülmények között életét vesztette. A hivatalos verzió szerint megölte szeretőjét, majd maga is öngyilkos lett. Stefánia főhercegné 25 évesen megözvegyült. 11 évi özvegység után megismerkedett Lónyay Elemér gróffal. Egymásba szerettek. 1900-ban a Trieszt melletti Míra maré-kastélyban Stefánia feleségül ment Lónyay grófhoz. A II. Világháború végén a Lónyay-párnak menekülnie kellett a Vörös Hadsereg elől. A Pannonhalmi Bencés Főapátságban kaptak menedéket. Stefánia itt hunyt el, 81 éves korában. Férje egy évvel később halt meg Budapesten. Mindkettőjüket a főapátsági templom kriptájában helyezték végső nyugalomra.

Jeroen Vergeylen, a Belga Királyság magyarországi nagykövete. Ez az év az átadás- átvétel miatt mindkét ország számára nagyon fontos. Növekvő nyomásban Európa jövőjéről folynak a viták. Belgium az elnökség zökkenőmentes átadására készült. Budapest számíthat a belga támogatásra az erős védelmi rendszer kiépítésére. Magyarországon Belgium a legnagyobb befektető. ’56 után mintegy 6000 magyar menekült kezdett új életet Belgiumban.

Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter. Habsburg Ottó öröksége sokat tett Magyarország és Európa kapcsolatrendszerében. Ez csak azoknak összeesküvés, akik nem akarnak együttműködni. Gyakran évszázados sérelmeken kell túllépni a kölcsönös bizalomért. Ottó büszkén volt európai és nemzetiségi a kultúrákkal, amelyeket ismert és a nyelvekkel, amelyeket beszélt. Szerinte a föderalizmusban – a nemzetek együtt gazdagabbá teszik az Uniót.

Ő minek vallotta magát?

– Én európai vagyok mindenekelőtt. Európai lettem Amerikában, mert láttam, hogy a közös európai kultúra és az európai szabadság egyesít bennünket. Azóta Európa a hazám. Ha Magyarországról beszélek, én a hazámról beszélek – írja Habsburg Ottó az európaiságról és a hazaszeretetről.

Habsburg Ottó teljes nevén: Franz Joseph Otto Robert Maria Anton Karl Max Heinrich Sixtus Xavier Felix Renatus Ludwig Gaetan Pius Ignatius von Habsburg-Lothringen. Szerénységére jellemző, hogy amikor királyi főhercegnek szólítottam, megkért: szólítson Ottónak.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában