Műemlékké nyilvánítottak több Székesfehérvár közeli ingatlant

Védett műemlékké nyilvánítják a Székesfehérvár–Csalapusztán található kapusház és kertészház, valamint kocsiszín épületét, továbbá a sírkertet Kégl György síremlékével, valamint történeti kertként a Kégl-kastély angolparkjának részét.

Mostantól műemlékként tartjuk számon

A Kégl-kastély és történeti kertje (angolparkja)  műemlékegyüttesre vonatkozó védelmet kap. A Magyar Közlönyben megjelent indoklás szerint a védetté nyilvánítás célja a  Hauszmann Alajos tervei szerint 1876–1878. között felépült csalapusztai Kégl-kastély és melléképületei (kapus- és kertészház, kocsiszín), a  Kégl-család sírkertje, valamint a  kastélykert (angolpark) építészeti, történeti és táji értékeinek megőrzése. 

A műemlékegyüttes műemléki értékei

A Kégl-kastély műemléki értékeit a tömege, a tetőformája, a homlokzati kialakítása, a nyílásrendszere, a belső térszervezése, valamint az építéskori nyílászárói és építészeti díszei jelentik. 

A történeti kert (angolpark) esetében ezen értékeket a nagyméretű, 19. századi vagy 20. század elején telepített faegyedeiben, az észak-keletre ívesen futó kerti sétányban, a Császár-víz melletti tóban, a szigetben és körbefutó sétányban, az alsó tó nyomvonalában és a mellettük létesített épületekben, a malom maradványaiban, a birtokot északról határoló támfal-, kapu- és kerítéselemekben, az árkokban, a zsilip és vízműtárgyak maradványaiban és a kerti utakban jelölik meg.

A kapus- és kertészház műemléki értékeit a beépítési módja, tömege, tetőformája, héjazata, díszműbádogos részletei, homlokzatok kialakítása és nyílásrendszere, belső térstruktúrája, a kapusházhoz csatlakozó kapuzat megmaradt pillére jelenti.

A kocsiszín a majorság fennmaradt elemeként beépítési módja, tömege, tetőformája, homlokzatképzése, homlokzati kapunyílásai, belső térstruktúrája miatt válhat műemlékké, míg a sírkert a sírkerthez vezető allé, az egykori kapu maradványai, a kertben lévő síremlékek és Kégl György sírköve okán válik műemlékké.