Tomboló hőség

A nyár legmelegebb víkendje

Idén nyáron nem volt ritka a 38–39 Celsius-fokos hőség sem, néhol a 40 Celsius-fok sem. 1974 nyarán 35 Celsius-fokot mértek Fejér megyében, ami akkor rendkívüli hőségnek számított. "A nyár leghosszabb, legforróbb víkendje köszöntött ránk a szabad szombattal megtoldott hármas ünnepen,tomboló, harmincöt fokoskánikula előtt tízezrek menekültek ki a vízpartra, a hegyek hűvösébe. A Velencei-tó minden idők legnagyobb idegenforgalmát bonyolította le: hozzávetőleges számítások szerint több, mint ötvenezren töltötték a hét végét az üdülőtelepeken. A hatalmas forgalom már szombaton délután kezdődött: gépkocsik százai, zsúfolt vonatok, autóbuszok ontották a vízre, napfényre, pihenésre vágyó tömegeket. A forgalom vasárnap, hétfőn és kedden még fokozódott. Szinte egyetlen hatalmas stranddá alakult át a tó: Agárdtól Velencéig minden talpalatnyi helyet elfoglaltak a napozók, fürdőzők [...]" – számolt be a forróságról a Fejér Megyei Hírlap 1974. augusztus 22-i száma.

Kirándulás Gorsiumba 

A Gorsium Régészeti Park és Szabadtéri Múzeum mára Fejér vármegye egyik kulturális ékkövévé vált, s már 1964-ben is nagy érdeklődése övezte, amiről a Fejér Megyei hírlap 1964. augusztus 22-i száma is beszámolt: "Gorsiumban csütörtökön délután öt órakor nyitotta meg a megye, a város vezetőinek és az érdeklődőknek jelenlétében a szabadtéri múzeumot Oroszlán Zoltán egyetemi tanár. Az ismerkedés azonban a római kori emlékekkel már a kora délelőtti órákban kezdődött. Székesfehérvárról és a környező községekből sokan érkeztek és münkét adtak az idegenvezetőknek, akik régi korok emlékei között kalauzolták őket nagy jártassággal. Sok csodálója volt a régi római város díszkútjának, a Nymphaeumnak, s az egyik gazdaságtól örökölt pincében kiállított tárgyaknak. Persze, mindez csak ízelítő lehetett a több mint 250 000 leletből, mely az eddigi ásatások során előkerült. S bár jó ideje kezdődtek a feltárások, még a munka kezdetén tartanak, hiszen az egy négyzetkilométernyi régi római város emlékeit kell az utókornak megmenteni. Járunk a feltárások színhelyén, csodáljuk régi korok embereinek alkotását és ismerkedünk azokkal a tervekkel, melyek az István Király Múzeum további grandiózus munkájáról számolnak be. [...]."