Van-e fény a bánya mélyén? Letelt az iszkaszentgyörgyi bánya által ígért öt év

2019-ben írtunk először az iszkaszentgyörgyi dolomitbányáról, amellyel kapcsolatban heves vita bontakozott ki az iszkaszentgyörgyi és a csóri lakosok, valamint a bánya üzemeltetői között. A dolomitbánya működése két település lakóinak is rendkívül sok kellemetlenséget okoz a mai napig, állítják az ott élők. 

A Székesfehérvárhoz és a 8-as úthoz közel fekvő Csór és Iszkaszentgyörgy a két település közti szőlőhegyen összeér. A bánya a szőlőhegytől északra terül el, Iszkaszentgyörgy határain belül, de érinti a Csór szőlőhegyén élőket is. Mivel azonban helyrajzilag Iszkaszentgyörgyön van a bánya, ezért kívül esik a csóri önkormányzat hatáskörén. A helyiek azonban nem hagyták magukat, és felvették a harcot a bányával. Azóta tizenkét év telt el, akkor kezdődtek a Csór-Iszka szőlőhegyet érintő, bánya által okozott problémák, melyeket már a Csóron élők is észleltek.

Az iszkaszentgyörgyieket azonban addig is zavarta a bánya, de elérték, hogy épüljön egy elkerülő út, amelyen át a falut kikerülve közlekedhetnek a kamionok. Zajszűrő falakat is telepítettek, a por ellen pedig locsolással védekeztek. Ugyanakkor a Csór-Iszka és a Kisiszkahegyen élők úgy érezték, hogy magukra maradtak, az ő panaszaik süket fülekre találtak. Féltették nyugalmukat, egészségüket és nem utolsósorban ingatlanjaikat, melyek értéke – mivel szomszédságukban egy termetes bánya terült el – az ingatlanpiacon komolyan leértékelődött.

A lakosok elmondása mellett szakmai vizsgálatot is kezdeményeztek, a Fejér Megyei Kormányhivatal azonban egy 2019. évi május–júniusi por-, zaj- és rezgéskibocsátás-mérés eredményei alapján akkor azt közölte, hogy a bánya nem lépte túl az előírt kibocsátási határértékeket.

Előre- és hátralépések

A helyiek elmondása szerint eleinte a bánya vezetői készségesnek mutatkoztak és ígéretet tettek arra, hogy éjjel és hétvégén nem dolgoznak, később azonban minden visszatért a régi kerékvágásba. Emiatt több tiltakozó megmozdulásra is sor került a helyiek kezdeményezésére. Csór önkormányzata végül birtokvédelmi eljárást kezdeményezett, a kormányhivatal pedig a fehérvári önkormányzatot jelölte ki eljárónak. Kiderült azonban, hogy birtokvédelmet az önkormányzat mint jogi személy nem kaphat, ilyen jellegű eljárást csak természetes személy indíthat. Volt olyan lakos, aki ezt meg is tette, azonban a dolog fordítva sült el, s ellene indított a bánya birtokvédelmi eljárást. A helyiek továbbra sem adták fel, melynek eredményeként másfél milliós környezetvédelmi bírságot kapott az iszkai dolomitbánya az engedélyezettől eltérő működés miatt.

Még ugyanazon évben Kaufmann Tibor, a bánya üzemvezetője azt nyilatkozta lapunknak, hogy folyamatosan tárgyalnak Iszkaszentgyörgy önkormányzatával, tudomásul veszik és megértik, hogy „a falu leginkább a bánya irányába tud terjeszkedni, a jelenlegi zártkertes övezet felé. Ezen tényezőket mérlegelve döntés született: a jelenleg használt technológiáinkat leváltjuk, és egy teljesen új feldolgozóművet építünk a védett bányaudvarban. Az új feldolgozósor burkoltan, porelszívással, elsődleges silótárolókkal és az elérhető legmodernebb berendezésekkel felszerelve valósul meg, jelentősen csökkentve a technológiai porképződést és a környezeti zajterhelést. A projekt tervezése már zajlik, teljes átfutási ideje öt évre tehető” – mondta el 2019-ben Kaufmann Tibor.

Letelt az öt év 

A bánya a KÖKA Kő- és Kavicsbányászati Kft. égisze alatt működik, amely a Strabaghoz tartozik. 2020-ban a Strabag lapunk megkeresésére azt közölte, hogy „a járványhelyzet ellenére is az eredeti elképzelések szerint folyik a beruházás előkészítése és tervezése, szakcégek bevonásával. A beruházás – ahogyan korábban is jeleztük – a termelési folyamatok hatékonyabbá tétele mellett a technológia zártsága és a beépítésre tervezett műszaki megoldások/védelem miatt jelentősen csökkenti a környezeti terheléseket (por, zaj). A beruházási ütemterv az elmúlt időszakban nem változott – írták.

2020 óta újabb négy év telt el, s a 2019-ben tett vállalások határideje idén lejárt. Megkerestük a Strabagot, hogy megtudjuk, hogy haladnak a munkálatokkal és az ígért vállalásaik teljesítésével. Megkeresésünkre azt válaszolták, hogy „a Covid-19 járvány okozta globális leállás és a háború gazdasági hatásai, különösen az infláció és a költségek drasztikus emelkedése, jelentős kihívásokat állítottak elénk. Ennek következtében a projekt tervezési fázisa többször módosításra szorult és jelenleg is folyamatban van. Az eredeti célkitűzéseink továbbra is változatlanok, a megvalósítás mellett elkötelezettek vagyunk: a legmodernebb technológiák alkalmazásával kívánjuk a porképződést és zajterhelést minimalizálni. Ugyanakkor a jelenlegi gazdasági helyzetben – habár minden erőfeszítésünkkel azon dolgozunk, hogy a lehető legjobb megoldást találjuk – a folyamat sajnos lassabb az eredeti tervekhez képest.

Új utak nyílnak, kérdés, hová vezetnek

Úgy értesültünk, hogy a bánya nem kapott működési engedélyt a jövőre nézvést a környezetvédelmi hatóságtól, bár még van vissza valamennyi ideje a szabályos működési időből. Ez azonban nem jelent megnyugvást a csóri szőlőhegyen élőknek, akiket ma is zavar a bánya működése, mint mondják, sok minden nem változott az elmúlt évek alatt. Talán csak annyi, hogy most már nem naponta, csak hetente rázkódnak a falak a robbantásoktól. nemrégiben a bányától egy másik bányához vezető utat leaszfaltoztak, így a helyiek bele sem mernek gondolni abba, hogy hová vezet majd az az út. A lakók attól tartanak, hogy egy másik bánya/vállalat vásárolja fel az iszkaszentgyörgyi bányát, ugyanis nemrégiben egy addig poros kis utat aszfaltoztak le, amely egy másik bánya felé vezet. A helyiek pedig úgy gondolják, hogy ezzel a jövőbeni forgalom számára készítették elő a terepet.