Csernye nagyjai, akik hírnevet szereztek maguknak

A programsorozat része egy szerdai alkalom is a Művelődési Ház és Könyvtár nagytermében: október 16-án, szerdán 17 órakor Simek István helytörténész a híres, már-már feledésbe merült, vagy a mai generációk számára szinte ismeretlen bakonycsernyeiekről beszél majd.  

– Az évforduló kapcsán először megemlékezünk Raksányi Mátyásról, Csernye újratelepítőjéről – árulta el a FEOL-nak Simek István. – Nem feledkezünk meg tisztelegni Hegyi Imre munkássága előtt sem, ő az Észak-Kelet Bakony kutatója, a település híres szülöttje volt. Magánszemélyek rá gondolva 2011-ben emlékparkot hoztak létre, ahol Raksányi Mátyás emléktábláját is elhelyezték. Beszélek majd Cseplák János evangélikus tanítóról és igazgatóról, aki katonatisztként részt vett az illavai fegyenclázadás, vonatrablás felszámolásában. Kilencvenhat éves korában üdvözöljük Cseplák György nyugalmazott sebész főorvost, akinek tevékenységét számos helyi és országos elismerés, kitüntetés jelzi. Ugyancsak izgalmas, érdekes lesz szólni vitéz Kálmán István síugró bajnokról, aki bár nem volt hivatásos katona, tizennégy légi győzelmével a második világháború egyik legsikeresebb magyar vadászpilótája lett.

Az 1922-ben Bakonycsernyén született vitéz Kálmán István élete a többiekéhez hasonlóan regénybe illő: több szovjet és amerikai vadász és bombázó repülőgépet lelőtt légiharcban (Székesfehérvár mellett például egy Jak-9-est), miközben csak a csoda segítette a túlélését. A világháború után a kommunista ÁVH elfogta, de a mellékhelyiség ablakán keresztül megszökött, miközben lőttek rá és még kutyákat is utána engedtek. Ausztrián és Olaszországon át Chilébe, Kanadába, majd az Egyesült Államokba emigrált, Kalifoniában halt meg 1995-ben. Simek István bizonyára ennél sokkal több érdekfeszítő részletet megoszt majd hallgatóságával a könyvtári visszaemlékezésen.