Fejér évfordulós emlékei

5-6 ezer éves erődítésnyomaira bukkantak 

Véget ért az idei ásatási évad: a székesfehérvári István király Múzeumban megkezdődött a nagyszámú, értékes leletek rendezése és tudományos feldolgozása. Az előző évekhez hasonlóan temérdek római kori emlékkel gyarapodott a manyai, de távolabbi idők érdekességei is vallanak a múltról. Közülük a legjelentősebbek azok az újkőkori emlékek, amelyek Bicskénél kerültek napvilágra.

 A község Galagonyás nevű része már régóta számon tartott kőkori lelőhely. A község neve a nemzetközi tudományos szakirodalomból is ismert, az itt elsőként talált emlékek alapján neveztek el egy bizonyos újkőkori időszakot Sopot—Bicske kultúrának. A közelmúltban két különösen értékes nőfigura került itt elő . Megtalálásuk napjáról az egyiket Flórának, a másikat Gizellának nevezték el.  Az ötezer éves szobrocskák Európa-szerte ritkaságnak számítanak, mert meglepően épek és híven tükrözik, hogy milyen volt az új kőkorszak asszonyának hajviselete, ruházata, ékszere. Gizella és Flóra már több külföldi kiállításon is nagy figyelmet keltett, a tervek szerint legközelebb valószínűleg az NSZK-ban tanúsítja majd a magyar régészeti kutatások eredményeit. 

 Az újabb bicskei feltárások nemrégiben fejeződtek be és szintén jelentős eredménnyel jártak. Az ásatás során, amelyet Makkay János, a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének munkatársa vezetett és amelyen J. C. Chapman, a Londoni Egyetem Régészeti Intézetének munkatársa is részt vett — nagyon sok kerámiát, illetve kerámia töredéket találtak. Ez azért jelentős, mert az egyes edények formája és díszítése alapján lehet megállapítani, hogy készítőik milyen korban, milyen művelődési körben éltek. Kiderült, hogy Bicske a Dunántúl valamennyi újkőkori szakaszában lakott volt: a vonaldíszes kerámiától az úgynevezett kottafejes díszítésű művelődési körön át a Sopot—Bicske települési időszakig egyaránt népes volt ez a környék - számolt be a különös ásatási eredményekről a Fejér Megyei Hírlap 1974-es lapszáma.