Régészet levegőből, nem csak ecsettel

A modern technológiák szó szerint az élet minden területén jelen vannak, így a régészetben is. Mert hogy a régész nemcsak ecsettel dolgozik, hanem fotogrammetriai, magnetométeres és talajradaros vizsgálatokat is folytat.

Régészet a magasból

Pokrovenszki Krisztián előadásában sorra vette azokat a műszaki megoldásokat, melyeket a Szent István Király Múzeum ásatásai során használnak. A légi régészet során fotogrammetriai vizsgálatokat lehet elvégezni, elsősorban lelőhelyfelderítés céljából. A fotogrammetriát leggyakrabban dokumentálásra használják, de az eredmények látványosak, így alkalmasak arra is, hogy később a közönség elé tárják a felvételeket. A légi régészet lényege, hogy a szakemberek a magasból rálátva a területre, a növényzetet vizsgálják, aszerint, hogy milyen árnyékok, foltok rajzolódnak ki azon, illetve, hogy mekkora a növény növekedési magassága a terület egyes részein. Így például ahol a föld alatt egy kőfal van, ott gyengébb a növényzet, míg a vastagabb humusztakaróban – amely nem rejt magában követ, épületmaradványt, stb-t. – gazdagabb és erősebb a növényzet. Eszerint szokták vizsgálni például a búzatáblákat. A növekedési különbségeket azonban nem egyszerű bemérni, pláne nem szabad szemmel, olyankor a szakemberek különböző színtartományokat különítenek el számítógépes utófeldolgozással, melynek során kirajzolódnak a különbségek.

Nem csak ecsettel

Talajradaros vizsgálatokat végeztek el korábban a székesfehérvári Nemzeti Emlékhelyen zajló ásatáson is, ahol így sikerült beazonosítani azt a szelvényt, ahonnan aztán szenzációs leletek kerültek elő. A feltárás során előbukkant gerendák korát aztán a dendrokronológia, azaz a faévgyűrű-vizsgálat segítségével határozták meg pontosabban a szakemberek. Van azonban olyan eset, amikor a lelet nem alkalmas arra, hogy ilyen jellegű vizsgálatnak vessék alá, ilyen esetben a kormeghatározást c14-es vizsgálatokkal végzik el. A szénizotópos kormeghatározás, más nevén radiokarbonos mérés, olyan radiometrikus kormeghatározási módszer, amely a természetben előforduló C14 izotópot használja a széntartalmú anyagok korának meghatározására körülbelül hatvanezer évre visszamenően – ismertette a szakember.

A műszaki eszközökkel együtt még a mobiltelefon is olyan eszköz, amelyet a régészek is tudnak használni munkájuk során, ugyanis egyes készülékekben van olyan szenzor, amely a régészethez megfelelő pontosságú felvételeket tud készíteni. Ezzel akár kisebb tárgyakat is lehet szkennelni – derült ki az előadásból. Aki pedig esetleg lemaradt róla, az is kövesse figyelemmel a Szent István Király Múzeum programjait, amely időről időre különleges és élményszerű előadásokkal, tárlatokkal várja a látogatókat.