Fejér évfordulós emlékei

Antibarbi világ volt akkoriban

Groteszk a divat! – címmel jelent meg a hírlapban 1964. november 15-én egy cikk, mely azt taglalja, hogy nem a tökéletes formájú, alakú, és nem a harmonikus színű játékok a legkelendőbbek, hanem éppen a groteszk, tarkabarka figurákat keresik a világ piacán.
„Ki hinné, hogy a »babavilág« is követi a divat hullámzásait? A MÜTEX háziipari szövetkezet dolgozói szerint – akik gyerekjátékokat, babákat készítenek, ez így van. A szövetkezetben az idén 200 ezer textiltest baba készül, a külföldi vásárlók ízlése, kívánságai szerint. Anglia és az Egyesült Államok például groteszk babákat rendeltek; Hollandia, Svájc és Dánia gyermekei, vagy tán inkább szüleik, díszesebb kivitelű, élénk színű ruhákba öltöztetett babákat szeretik. A plüss állatfigurák vásárlói, Ausztria, Lengyelország, Svédország, megint csak a groteszk játékokat keresik, mondván: a gyerekek igen szívesen játszanak ezekkel a mókás játékokkal, rendkívül gyorsan megbarátkoznak velük.”

A répa ingatag, úgy hajlik mint a nád

Hatvan évvel ezelőtt, ezen a napon írtak a Polarimeter nevű műszerről, mely akkoriban nem volt más, mint a borhamisítók réme. Mikor még must kerül a vizsgálók elé, akkor elég egy zöldre színeződő reangens, de ha már kész a bor, az elhajlás mutatja meg a répát és a nádat. Így írt erről a hírlap: A magyar bortörvény rendkívül szigorú rendszabályokkal őrzi világhírű borainak eredetiségét, természetes „erényeit” és hamisításnak minősíti többek között a szeszfok, illetve a mustoknál a cukorfok növelését célzó cukrozást, még akkor is, ha nem jár együtt vizezéssel. A borászat fejlesztésével párhuzamosan egyre szűkülnek a bor- és musthamisítók spekulációs lehetőségei: ma már megbízható műszerek, vizsgálati módszerek állnak rendelkezésre, hogy az esetleges hamisítókat gyorsan leleplezzék. Az idén bőséges a szüret, viszont sok helyütt korán kellett leszedni a szőlőt, s így a mustok természetes cukortartalma többnyire alacsony. Viszont a cukorfok lényegesen befolyásolja az átvételi árakat, ezért az állami pincegazdaságok különös gonddal ügyelnek arra, hogy mesterségesen felcukrozott musttételek ne kerüljenek a készletekbe. A hamisítás leleplezését az teszi lehetővé, hogy a mustba kevert répa- vagy nádcukrot, más néven szaharózt vegyszeres próbával szinte pillanatok alatt ki tudják mutatni bármely pincegazdaságban: a Diazouracil nevű vegyszer hatására a kémcsőbe helyezett cukrozott must megzöldül. A vízzel hígított, majd cukorral „kiegyensúlyozott” mustokban esetenként még a víz szennyezőanyagait, főleg a nitrátot is ki tudják mutatni vegyelemzéssel. A már kiforrott borok esetében a Diazouracil teljesen veszélytelen a hamisítókra, viszont annál jobban rettegnek egy kis „ördöngős” optikai műszertől a polarimetertől. A vizsgált boron át bocsátott polarizált fény síkját ugyanis a természetes szőlőcukor és gyümölcscukor bizonyos szögben balra, az esetleg belekevert répa-, vagy nádcukor pedig jobbra fordítja el. Az elhajlás szögéből a hamisítás mértékére is lehet következtetni, A polarimeter leleplező adatait aztán az Országos Borminősítő Intézet laboratóriumában vegyelemzéssel ellenőrzik s így a magyar bor hírnevét veszélyeztető hamisítók ellen – a pénzügyőrség intézkedésére – büntető eljárást indítanak.

Shakespeare a felszabadulás után

A nyugati művészek jelentős többsége nem volt túlságosan támogatott a 20. század második felében Magyarországon, így Fejérben sem. Volt pár kivétel, köztük olyan világszerte elismert óriások, akiknek nem volt akadály a felszabadulás idején kifeszített vasfüggöny. Így ír erről a Fejér Megyei Hírlap 1964. 11. 15-én:

A Shakespeare évforduló alkalmából emlékkiállítás nyílt meg a Vörösmarty Színház előcsarnokában. A kiállítás gazdag képanyaggal várja a látogatókat: a költőre vonatkozó emlékeken kívül hű keresztmetszetet nyújt a magyarországi Shakespeare-előadásokról, ezek érdekességeiről. Az 1794-i első magyar Hamlet előadástól kezdve, számos egykorú plakát és szereplő képe látható, s a régi magyar színjátszás olyan neves csillagai. Mint Jászai Mari, Lendvai Márton, Egressi Gábor és sokan mások. A kiállítás, amely gazdag anyaggal mutatja be a felszabadulás utáni legsikeresebb Shakespeare előadásokat is, délelőttönként 10-től 13 óráig és délutánonként 16 órától, 18 óráig díjtalanul megtekinthető a hónap végéig.

Hozzáállás kérdése

Orwell világhírű regényének jóslatai közül szinte valamennyi bejött, de a komor hangvételű 1984 című könyv is elbírt volna néhány üde színfoltot, éppúgy, mint maga az 1984-es év, amikor egy kedves ember a maga pozitív hozzáállásával mosolyra tud fakasztani egy másikat.

Eleje és vége címmel írta november 15-én a Fejér Megyei Hírlap a következő sorokat:
„ABC-áruház, hentesáru részleg. Már csak egy vevő, egy hölgy van előttem. A szalámi szemmel láthatóan friss. A vásárló negyed kilót kér, szeletelve. Aztán kicsit riadtan odaszól az eladónak: — Jaj, azt nem kérem, a végét nem szeretem.
S most jön a meglepetés. Az eladónő nem csattan fel morcosan, nem vágja oda vállrándítva, hogy »nekem kérem ezt is el kell adni!« Ehelyett barátságos mosoly kíséretében mondja:
— Tessék csak nézni, ez nem a vége, ez az eleje. A vevő először csak néz, aztán ő is fölvidámodik:
— Hát jó, akkor adhatja.
Igaz, a szalámi eleje és vége között az égvilágon semmi különbség nincs. Kiszolgálás és kiszolgálás között azonban annál több.”