Cey-Bert Róbert Gyula történelmi regényei

Cey-Bert Róbert Gyula 1956 után hagyta el Magyarországot, és a Berni Egyetem és a párizsi Sorbonne elvégzése után főleg a Távol-Kelet országaiban élt. Azonban mindig kereste azokat a gyökereket, amelyekből a magyarok hiedelemvilága, lelki világa táplálkozott. Kalandos útjait, az érdekes népekkel, emberekkel való találkozásait, a bor és a konyhaművészet szellemiségét számos francia, angol és magyar nyelvű könyvben jelentette meg. Néhány éve pedig elhatározta, hogy magyar vonatkozású történelmi regényeket ír.

Műfajváltásának első meghatározó terméke híres trilógiája: Atilla – a hun üzenet,

A pozsonyi csata és Koppány – a fény harcosa.

A Lajoskomáromi Történelmi Kör a múlt pénteken Cey-Bert Róbert Gyulát látta vendégül a községháza dísztermében. Az esten bemutatták a szerző Nincs más út, csak a szabadság! – Bocskay- Bethlen szabadságharc török szövetséggel című, idén megjelent könyvét. Amint Marikucza Péter, a Történelmi Kör elnöke hangsúlyozta: baráti körük nem véletlenül választotta Horatius felszólítását jelmondatának. Sapere aude! – Merj tudni! Alapításuk óta, immár tizenkét éve ennek szellemében tevékenykednek. A tanító-bölcselő gondolata különösen érvényes most, a Cey-Bert Róbert Gyulával való találkozásukra.

Történelemoktatásunkban leginkább vesztes szabadságharcokról beszélünk, kevés szó esik a győztes Bocskay- és Bethlen-szabadságharcról – mondta el lapunk kérdésére az író, az utolsó szellemi polihisztorok egyike. Mindkettő nemzeti harc és vallásszabadságharc volt, mindkettő sikerében a török támogatás jelentős szerepet játszott. A református vallásszabadságért vívott küzdelmüket Európa-szerte elismerték, Bocskaynak szobra van Genfben, a „kálvinista Rómában”. Nem volt másról szó, mint Habsburg érdekről, az osztrák, cseh és német tartományok védelméről. Hazánk csupán csatatérnek, előre tolt védelmi vonalnak kellett a törökök megállítására, hogy ne nyugati területek pusztuljanak...