2018.01.28. 13:30
Könyvszobrászkodtak a bicskei kreatív olvasók
Új típusú kézimunka hódít, öreg, megunt, eleve értéktelen tartalmú könyvek új életre kelnek a kreatívan hajtogatott lapjaik által. Látványos formák nyílnak ki térhatásúan a borítólapok között.
A Nagy Károly Városi Könyvtárban régóta túllépték a klasszikus könyvtári szolgáltatások körét, bővítvén ezzel a beiratkozott olvasók körét is. Minden korosztálynak szerveznek és kínálnak irodalmi s helytörténeti előadásokat, író-olvasó találkozókat, a gyerekeknek különösen a kedvében járnak a széleskörű foglalkozásokkal. A kreatív olvasók klubja leginkább a kézimunka szakkörökhöz hasonlatos kézműveskedést kínál, s a neve szerint a könyvtárba járók ötletei alapján. Endrédiné Szabó Erika könyvtárvezető és munkatársai dinamikussá és mozgalmassá tették a csöndes elmélyültség eredeti színterét, látogatottságuk bizonyítja, hogy sikerrel.
Egyesek a szívükhöz kapnak a könyvszobrászat első hallására, a könyvlapok hajtogatásával alakítván ki látványos térhatású formákat. Pedig sok felesleges könyv hányódik a polcokon, kamrákban, sőt, a könyvtárak raktárainak poros szögleteiben, nem beszélve az eladhatatlan és valóban felesleges kötetekről. A bicskei kreatív olvasók klubjába Tickné Kiss Etelka hozta be először a könyvszobrászatot. Az interneten bukkant rá erre a kézműves foglalatosságra, lánya esküvőjének „témája” ugyanis a könyv volt! A könyv köré szerveződött minden, a fiatal pár könyvrajongása okán. Etelka megtanulta a könyvszobrászatot, bemutatta egyszer a könyvtárban, amibe Farkas Gabriella azonnal beleszeretett.
A tavalyi kiállításon meglátta a számos szellemes könyvszobrot, elkezdte az internetet bújni, s a keze is egyre ügyesebb lett. A legutóbbi foglalkozást már ő vezette, láthatóan nagy élvezettel s szakértelemmel. A vele hajtogató kreatív olvasók persze mind hölgyek, s magas fokon művelnek különböző kézművességeket: varrnak, kötnek, hímeznek, patchworkölnek, kerámiáznak. A viszonylag egyszerű kézügyességet kívánó könyvszobrászathoz a pontosság és a türelem szükséges leginkább. Számolni, figyelni kell, s éppen az ezen tevékenységben rejlő monotónia hat megnyugtatólag művelőjére.
Vannak leírások is, amelyek számsorokat tartalmaznak, a könyvlapokat ilyenkor kézzel újra kell számozni, kicsit mérni, s hajtogatni. A számsorok követése nyomán egyszercsak megszületik az alkotás! És ízlés kérdése, de a legfinomabb látványt a régi, kicsit vastagabb lapú, kép nélküli könyvekből hajtogatott könyvszobrocskák nyújtják. A tartalom ezzel nincs lebecsülve, mert nem számít, s nem is értékítélet róluk. A mai színes katalógusokból kis kiegészítésekkel jópofa karácsonyi dekorációkat hajtogatott Farkas Gabriella, ezüst és arany festékkel beszórt angyalok, csillagok születtek keze nyomán.
Akár újrahasznosításnak is nevezhető a könyvszobrászat, még egy életet kapnak a könyvek, s az amúgy pillanat-életű katalógusok. Az eredmény sem örökre szól, de bocsánatos bűn, hogy nem ez a lényeg. Hanem a tevékenység, ami örömmel tölti el a készítőjét.