2018.03.02. 18:00
A megbocsátás tragikomédiája: Három óriásplakát Ebbing határában
Nyakunkon a filmes világ legnagyobb ünnepe, ismét átadásra kerülnek az Oscar-díjak. Íme kritikánk a hét szobrocskára jelölt alkotásról.
Three Billboards Outside Ebbing, Missouri Year : 2017 USA / UK Director : Martin McDonagh Frances McDormand Photo: Merrick Morton. It is forbidden to reproduce the photograph out of context of the promotion of the film. It must be credited to the Film Company and/or the photographer assigned by or authorized by/allowed on the set by the Film Company. Restricted to Editorial Use. Photo12 does not grant publicity rights of the persons represented.
Fotó: 20TH CENTURY FOX
Harag, gyűlölet, fájdalom, megbocsátás, humor, zsenialitás. Ha csak pár szóval lehetne jellemeznem Martin McDonagh legújabb filmjét, akkor azok ezek lennének. A Három óriásplakát Ebbing határában egy igazi gyomros a néző számára.
Történet
Az alaptörténet szerint Mildred Hayes (Frances McDormand) tinédzser lányát megerőszakolták, majd meggyilkolták. Miután az ebbingi rendőrség megakadt a nyomozásban, reménytelenségében a nő kibérel három használaton kívüli óriástáblát, melyeken vörös alapon fekete betűkkel szembesíti a helyi seriffet, Bill Willoughby-t (Woody Harrelson) az eset megoldatlanságával. Természetesen ezen tettével rendesen felkavarja a csendes kisváros életét, és egyfajta adok-kapok indul meg az egyenruhások és Mildred között.
Amiben Martin McDonagh korábbi filmjei (Erőszakik, Hét pszichopata és a si-cu) is igazán erősek voltak, az a karakterábrázolás és jellemfejlődés. Ebben a 'Három óriásplakát' sem marad el, hovatovább véleményem szerint a rendező eddigi legkomolyabb munkájává vált (nem csak a bezsebelt díjak és jelölések miatt). Frances McDormand brillírozik a kétségbeesett anya szerepében, gyakorlatilag egyetlen apró pillantásából minden érzés kiolvasható. Tökéletes partner mellette Woody Harrelson, aki finom humorral és a rá jellemző szakértelemmel hozza le a saját személyes tragédiájával éppen küzdelemben lévő seriff szerepét. A film legjobban kidolgozott karakterének, a színesbőrűek bántalmazásával szórakozó Dixon rendőrtisztnek a szerepében a film legerősebb játékát Sam Rockwell hozza el számunkra. Egyszerre hivatott a buta, édesanyjával otthon lakó komikus karakter, illetve a rasszista (és szadista) egyenruhás szerepét betölteni.
Frances McDormand és az óriásplakátok
Fotó: Merrick Morton
A film tulajdonképpen nem is azzal foglalkozik igazán, hogy mi lesz a nyomozás kimenetele. Sokkal inkább mesél karaktereinek tragédiájáról, ám mindezt olyan humorral átitatva, hogy az alkotás helyenként már tragikomédiába fordul át, megakadályozván ezzel azt, hogy a néző teljes letargiába zuhanjon az amúgy depresszív és erőszakos történet miatt.
Említést érdemel mindenképp a gyönyörű operatőri munkáért és bravúros technikákért Ben Davis, valamint a rendező állandó alkotótársa, Carter Burwell zeneszerző, akinek melankólikus muzsikája tökéletesen festi alá a vásznon látottakat.
Meglesz az Oscar-díj?
Számos filmes díjat besöpört már az alkotás és a kritikusok nagy többsége szinte biztos benne, hogy alakításáért vasárnap (helyi idő szerint hétfő hajnalban) Frances McDormand bezsebelheti élete második Oscar-díját is. Ha így lesz, jogos győzelemnek örülhetünk, ám azt is hozzá kell tennem, hogy nagyon rég láttam olyan filmet, amiben minden egyes színész megérdemelné munkája elismeréséül az arany szobrocskát. A Három óriásplakát Ebbing határában azonban ilyen!
Ha nem látták még a filmet, de meghoztuk a kedvüket hozzá, március 4-én Székesfehérváron az „Oscar-nap a Barátság moziban” program keretén belül a Loving Vincent, A víz érintése, A legsötétebb óra, a Testről és lélekről, az Én, Tonya valamint a Lady Bird kíséretében Önök is megtekinthetik.
