2019.01.19. 20:00
A klasszikusok mellett érdemes keresni a jó kortárs könyveket is
Újra és újra bebizonyosodik: az általános közvélekedés ellenére a fiatalok igenis olvasnak. Csak nem biztos, hogy azokat a könyveket, amelyeken a szüleik felnőttek.
Nagyon gazdag a választék a kortárs szerzők gyerekkönyveiből
Fotó: Nagy Norbert / Fejér Megyei Hírlap
Az olvasóvá nevelést nem árt minél korábban elkezdeni, hiszen tizen- és huszonévesként már ritkán vesz magától könyvet a kezébe a fiatal. Ám ez is megesik. Az egyik fehérvári könyvesbolt vezetőjével, Csabai Dórával beszélgetve kiderült: náluk leginkább a kortárs irodalmat keresik.
Kästner is maradt, de jött a Helka
A lapozgatást, a könyvvel való ismerkedést szolgáló kiadványokból ma már rengeteg van. Ezekkel felkelthető a 2-3 évesek érdeklődése. Az óvodás korosztálynál tartják magukat az olyan klasszikusok, mint Marék Veronikától a Boribon-sorozat, a Lázár Ervin- vagy a Janikovszky Éva-mesék. Ezek még élénken élnek a szülők emlékezetében, ezért gyermekeiknek is szívesen vásárolják, olvassák a meséket. A kortársak közül Bartos Erika Bogyó és Babócája, valamint az Anna, Peti, Gergő-sorozata is népszerű, de már nem tarol annyira, mint pár éve. Ő egyébként eléggé megosztó szerző, van, aki kifejezetten kerüli. Inkább vásárolnak Berg Judittól, Beck Andreától vagy Vadadi Adrienntől. Utóbbi hölgy hosszabb, komolyabb történeteket ír, segítve például az óvodássá, iskolássá válás folyamatát. Van azonban érzékenyítő meséje egy koraszülött kisfiú beilleszkedéséről.
Megfigyelhető, hogy az ilyen jellegű, valamely másságot a középpontba helyező történetből is egyre több van. Egyes írók kifejezetten erre koncentrálnak, vagy a nehezebb élethelyzeteket – kiközösítés, hiszti, bántalmazás – dolgozzák föl a gyógyító, tanító jellegű mesékben.
A mesehallgató óvodások, kisiskolások szépen lassan olvasóvá válnak. Ebben a folyamatban is több könyv áll manapság a rendelkezésre, mint régebben, az iskolában ajánlottakon túl is. Dóra szerint a szülők még mindig tartanak a nem szépirodalmi jellegű olvasmányoktól. Pedig elsősorban az lenne a fontos, hogy maga az olvasás, a szöveggel való ismerkedés legyen élmény, a többi később jön magától. Erre valók a különböző szintű olvasni tanító könyvek, amelyekben a fokozatoknak megfelelően változik a szöveg és a kép aránya. Finy Petra, Berg Judit, Gévai Csilla is írt ilyen könyveket. Nagy sláger volt nemrég a csupa nyomtatott nagybetűs kiadvány, A róka útra kel, amely már a betűkkel ismerkedő nagyobb ovisoknak, kisiskolásoknak is élmény.
Érdemes Leiner Laura gimis regényeivel próbálkozni
Dóra úgy vette észre, hogy nálunk még mindig szövegközpontúság van. Míg külföldön nagyon keresik és szívesen megveszik a szépen illusztrált képeskönyveket a nagyobb gyereknek is, itthon ez nem jellemző. Pedig az ő kezükbe is bátran lehetne ilyet adni.
A nagyobbaknál eléggé elválik egymástól a 12–14 éves és a 14 fölötti korosztály igénye. Az sem mindegy, mennyire szeret olvasni az adott gyerek. Aki kevésbé vett könyvet a kezébe, annál 14 éves kor fölött érdemes Leiner Laura gimis regényeivel próbálkozni, ha lány az illető. Fiúknál jó lehet a 39 kulcs-sorozat, ez kalandregény jellegű, más-más szerzőtől.
A könyvfalóknak szinte bármi ajánlható korosztály szerint. Ott vannak a pöttyös könyvek Kästner történeteivel, s népszerű Nyulász Péter Helka-sorozata.
A tizenéves gyermeket már érdemes egyébként elvinni a boltba, s hagyni, hogy maga válasszon.