Ünnepelt a fiatalokból álló tordasi együttes

A csupa környékbeli fiatalból álló Tüzifa együttes tíz éve alakult meg. A jubileumot jó hangulatú műsorral ünnepelték a napokban a Hangya Művelődési Házban. A zenész és énekes ifjak még maguk alkotta díszlettel is készültek, vezetőjük, Fazekasné Domak Anikó szorgalmazására. Vele beszélgettünk az indulásról.

– Eredendően pázmándi vagyok, ott kezdtem zenekart szervezni citerásokkal. Amikor eljöttem a faluból, a gyerekek követtek. Voltak, akik a népdalkörbe épültek be, mások beiratkoztak a tordasi művészeti iskolába. A Pillikék néptáncegyüttes tízéves évfordulója kapcsán, az ő kíséretükre fölmerült, hogy alakítsuk újra a citerazenekart. Ekkor jött létre 2008-ban a Tüzifa együttes. S azért lett végül együttes, mert akik hozzám járnak, azok a népi ének mellett népi ütőhangszereken és népi furulyán is tanulnak. Így alakult, hogy az ütőgardonosoktól kezdve az énekeseken át a citerásokig vannak tagjaink – mesélt Anikó.

A korosztály sokáig nagyon vegyes volt. Anikó azonban 2011-ben úgy gondolta: megbontja az együttest, és létrehozott egy külön csoportot a legkisebbeknek. Ők lettek a Szikra együttes. A nagyok már nem is a művészeti iskola keretein belül működnek, hiszen többen kimaradtak onnan, felnőttek, s akár munka és egyetem mellett járnak vissza zenélni, énekelni.

Igen összetartó közösségről van tehát szó, a fiatalok segítik egymást, Anikót pedig szinte pótanyának tekintik. Számára is fontosak a gyerekek, a szakmai munkán túl is odafigyel minden örömükre, bánatukra. Olyanok, mint egy nagy család.

Mivel a tagok sokfelől érkeznek, és számos elfoglaltsághoz kell alkalmazkodni, ezért mindig jó előre kijelölnek egy próbanapot, amikor több órán keresztül gyakorolnak. Ezenfelül Anikóék gyúrói otthonában van lehetőség próbálni. Az, hogy mit játszanak, főleg a tanárnőn múlik, ő választja ki az adott tájegység népdalait, zenéjét. Anikó azonban odafigyel a fiatalok véleményére, és ha valami kevésbé működik, mást keres. Kalocsai, jászsági, gyimesi, dunántúli, szatmári dalokból, zenékből válogatnak, de a lányokkal szeretik a többszólamú magyarbődi dallamokat, és Galga menti énekeket is tanulnak. Az ünnepi műsorban az utóbbi kettő mellett moldvait adtak elő, mert ebbe minden korosztály be tudott kapcsolódni.

Anikó egyébként a rendhagyóbb megoldásokra is fogékony. Egy hallássérült, de citerázó kislány miatt például elsajátította a jelnyelvet, s tavaly létrehoztak egy olyan előadást, ahol a jelnyelv kapta a főszerepet.

A Tüzifa tehát tízéves. A tagok rendületlenül zenélnek és énekelnek tovább, valamint készülnek majd a hagyományos tiszakécskei nyári táborra, amely még jobban összehozza a közösséget.