Sosemvolt mesék születnek a fehérvári táborban

A 6–12 éves korúaknak meghirdetett nyári táborra jelentkezők között többen is akadtak olyanok, akik az elmúlt tanév során a tavaly novembertől idén júniusig, heti két alkalommal megtartott gyer­mek-pszichodrámacsoportokat is látogatták. Ám amíg az anamnézissel induló, elköteleződést igénylő évközi alkalmak terápiás célzata kifejezett volt, a nyári tábor inkább az önfeledt, közös játékra kínál lehetőséget – tudtuk meg a hétfő reggeli tábornyitó készülődésben a gyermekeket fogadó Rosta Helgától és Zs. Németh Adrienntől.

– Más dolog a pszichodráma és más dolog a tábor – mondta el Zs. Németh Adrienn, aki hangsúlyozta: a módszer ugyanaz, ugyanúgy jelmezbe öltöznek a gyerekek és kitalálják a meséket, de itt nem terápiás folyamatról van szó.

Itt csak az a cél, hogy a kicsik jól érezzék magukat. A mesejátékos tábori élethelyzetek pozitív hozadéka ugyanakkor, hogy a képzett táborvezetők rálátnak a gyerekek választásainak hátterére is: miért a királylány, a lovag vagy éppen a szörny szerepe vonz valakit. A közös játék során megnyilvánulhatnak olyan összefüggések, amelyekről a vezetők a tábor végén a szülőknek alkalmasint visszajelzést tudnak adni. Először játszanak, aztán kis csoportokban közösen mesét írnak – avatott be Rosta Helga a 16 gyermekre váró tábori napok forgatókönyvébe. Ezért is sosemvolt mesék, mert itt születnek meg. Az előző táborok tapasztalatairól szólva a két szakember azzal összegzett: a gyerekek lubickolnak a mesékben. Nem igényelnek semmi pluszt: a beöltözés és a mesejátszás tökéletesen elegendő nekik.