Ady Endre, a hazafi – Konferenciát tartottak a centenárium alkalmából

A magyar irodalom egyik legnagyobb hatású költője, Ady Endre 1919 januárjában hunyt el. A centenárium alkalmából 2019-ben emlékévet hirdettek, amelyben számos helyen számos programon idézték meg a költő alakját, beszéltek lírájának jelentőségéről.

Fehérváron hétfőn a Vörösmarty Társaság és más irodalmi szervezetek, valamint az önkormányzat és kulturális intézmények összefogásával valósult meg az Ady Endre-emlékülés, amelyen négy előadó beszélt más-más megközelítésből a poétáról és publicistáról.

A díszteremben helyet foglaló népes közönséget Cser-­Palkovics András polgármester köszöntötte, rámutatva annak jelentőségére, mennyire fontosak a hasonló irodalmi rendezvények e helyszínen.

Az ülés levezető elnökeként Bakonyi István irodalomtörténész elsőként Ködöböcz Gábor irodalomtörténésznek adta át a szót. Az előadó témája „Az első világháború ref­lexiója Ady Endre lírájában” volt, majd Sebők Melinda irodalomtörténész következett, aki az ugyancsak jelentős Babits Mihály Ady-képéről beszélt. Azzal kezdte: Babits új klasszicizmusát és Ady szimbolizmusát gyakran szembe­állítják egymással, ám az ellentét mégsem ilyen éles, például Babits mindig a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott költőtársáról. Sebők Melinda megemlített egyebek mellett egy 1909-es vallomást, amelyben egyértelmű dicsérő szavak szerepelnek Adyról, s az is kiderült: mindkét lírikus a békét hirdette az első világháború idején. A különbség elsősorban stílustörekvéseikben tapasztalható.

Ady halála után Babits Mihály szemináriumokat is tartott a költőről, s ekkor magyarságát, zsenialitását is méltatta.

Az estébe nyúló emlékülésen előadott még Bence Lajos költő, publicista, valamint Petőcz András költő, író, így a publicisztikákról és a kortárs hatásokról is szó esett.