A sanzon csákvári szerelmese Fendrich Veronika

„Je revois la ville en fête et en délire”, hangzik fel Edith Piaf egyik ismert sanzona Veronika mély, erőteljes és nagyon is jellegzetes hangján, amely kiválóan alkalmas erre a stílusra. A szöveg magyarul annyit tesz, mint: emlékszem a városra ünnepelni tébolyultan.

Nos, ha a csákvári énekes még nem is tart ennél a pontnál, néhány éven belül, ha szerencséje van, akár az ünnepeltségig is eljuthat. De akkor a város talán már nem is Csákvárt, ezt a Vértes lábánál fekvő kedves kis települést takarja majd, amelyet Veronika lassan 20 éve választott otthonának. Az eredetileg miskolci lány magyar-francia tanárszakon végzett Egerben, onnan jött a munka miatt először Budapestre, majd Székesfehérvárra. A rajz és az ének kicsi gyerekkora óta kíséri és bár sosem tanult sem énekelni, sem festeni, az évek alatt sok mindent ellesett, kitalált, begyakorolt, magától megtanult. Mára pedig kialakult a saját művészeti stílusa, amelyben ott van az élete, a személyisége, a gondolatai, az érzései. Legutóbbi estje kapcsán tettem fel neki a kérdést: miért pont sanzon?

- Nyilván egyfelől a francia nyelv és kultúra miatt, amit tanultam és szeretek is. Az utolsó lökést azonban egy folyami hajós körúton – ahol a személyzet tagjaként dolgoztam – tartott úgynevezett kapitányi est adta meg, ahol többnyire francia vendégeket kellett szórakoztatni. Arra gondoltam, örülni fognak egy Piaf dalnak, amit akár velem is énekelhetnek. Így esett a választásom a Párizs ege alatt címűre, amit tényleg mindenki ismer. Nagy sikert arattam és a francia közönség bíztatott, abba ne hagyjam! – mesélte Veronika, aki ezek után elhatározta, elkezd énektanárhoz járni, de az élet közbeszólt: megszülettek a gyermekei. Egy ideig volt „rendes állása”, aztán néhány éve teljesen az éneklésre, festésre, kézműveskedésre adta a fejét, miközben művészetterápiás foglalkozásokat is vezet. Azt mondja, nem görcsöl, a siker majd jön, ha jönnie kell. Azért persze menedzseli is magát: bekopogtat különböző helyekre sanzon estjével.

- Rendszeresen sajnos nem tudnék ugyanazon a helyen fellépni, mert a repertoárom élő zenei kíséret hiányában viszonylag szűk, egyelőre az interneten elérhető zenei alapokra éneklek. Viszont a sanzon mellett elkezdtem a jazzben is kipróbálni magam, és a hangom. A jazz is a szívem csücske. És van még egy titkos vágyam: szeretnék egy saját zenekart. Volt már egyszer ilyen egy pár évvel ezelőtt, főként helyiekből állt a Montázs nevű formációnk, de amire több mint két év után minden összeállt és fellépeseket tudtunk volna vállalni, a szólógitárosunk távozott, az együttes szétesett. Ott egyébként nem csak énekeltem, de dalszövegeket is írtam – árulta el Veronika.

Aki kíváncsi az amatőr művészre, figyelje a csákvári programokat!