2020.02.05. 14:00
Elemezzen fehérvári írót, költőt!
Az irodalom azáltal is közelebb kerülhet a fiatalokhoz, hogy kortárs szövegeket olvashatnak. S ha még a szerzőkkel is megismerkedhetnek, az még jobb. Mi két fehérvári, tankönyvben szereplő íróval beszélgettünk erről.
Sohonyai Edit népszerű író, sokszor találkozni vele Fehérváron is, s történeteihez szintén helyi témákból meríti az ihletet Fotó: FMH-archív
Fotó: gaborfeherphoto
Tananyaggá válni, a kánon részévé lenni – talán minden író, költő vágyik erre, hiszen így szinte biztos, hogy az iskolákban találkoznak a nevükkel, valamely szövegükkel, ezáltal pedig ismertebbé válhatnak. Azt talán nagyjából tudjuk, hogy a klasszikusok, illetve a modern irodalom szerzői közül kik szerepelnek a tankönyvekben (ez ugyebár visszatérő vita tárgyát is képezi), ám arról, hogy a kortárs, ma élő írók melyikének kerül be egy-egy műve, már valószínűleg kevesebben értesülünk. Pedig a Fejér megyeieknek, fehérváriaknak jó tudni, hogy két szerző írása is szerepel egy-egy tankönyvben. Mindez nem friss megállapítás, ám Gellén-Miklós Gáborral és Sohonyai Edittel mégis most beszélgettünk az említett tényről.
Gábor tavaly szeptember óta a Lánczos Kornél Gimnázium magyar nyelv-irodalom szakos tanára, előtte pedig másfél évtizeden át a Szent István középiskolában tanított, illetve volt igazgató-helyettes. Ő pedagógusi pályája mellett ír tehát, s eddig két önálló kötete jelent meg, de versei folyamatosan bekerülnek rangos irodalmi folyóiratokba (például: Jelenkor).
A költő Kosztolányi Dezső Őszi reggeli című versének átiratával került bele az egyik tizenegyedikes gimnáziumi, Pethőné Nagy Csilla által szerkesztett könyvbe. Gábor így emlékszik arra, amikor megtudta, hogy „tananyag” lett:
– Teljesen prózai szituáció volt. Felhívtak a Nemzeti Tankönyvkiadótól, hogy értesítsenek: a Pethőné-féle tankönyvbe a szerző beválogatta a művemet. Jogdíjat nem kaptam, de tiszteletpéldányt küldtek, úgyhogy végül is örültem. A tankönyvíró koncepciója az lehetett, hogy bemutassa: a hagyomány nem szakad meg, egy-egy költő, író életműve később hathat másokra is, reflektálhatnak rá későbbi korok szerzői. Én elég sok versemben idézek meg klasszikusokat (például Berzsenyit, Vörösmartyt), többnyire ironikus formában. A Kosztolányi-vers átirata korábban Számadás címmel az Élet és Irodalomban jelent meg, ott vehette észre a tankönyvíró. A diákok pedig láthatják, miként gondolható tovább egy szöveg – mesélte Gellén-Miklós Gábor, akinek természetesen sokan gratuláltak. Más ez, mint saját kötettel megjelenni, vagy irodalmi kiadványokba bekerülni, kicsit talán hivatalosabb, ráadásul így a fiatal olvasóközönséghez is el lehet jutni.
A verset Gábor 2006 körül írta. Ma már másként látja, nem feltétlenül így fogná meg a témát, de összességében elégedett a kis versikével. A könyvben két feladat is tartozik a költeményhez: észre kell venni az iróniát, a jellegzetes motívumokat.
Az iskolásokkal, a kamaszkor szépségeivel, nehézségeivel sokat foglalkozó Sohonyai Edit az Alföldi Jenő-Valaczka András-féle, hetedikeseknek szóló általános iskolai tankönyvben szerepel most, méghozzá az első, nagy sikerű Macskaköröm című regénye kapcsán. Ebben azt közvetíti: a humor elengedhetetlen az egészséges önértékeléshez. Korábban a Valaczka András–Tóth Krisztina által összeállított könyvbe is bekerült, oda szintén a Macskakörömmel, valamint a Jasmine, avagy mégis kell a szerelem? című ifjúsági regényével. (Ezekhez fehérvári oktatási intézményekbe járó gyerekek által elmesélt történetek, helyzetek adták az ihletet.) Editet is meglepetésként érte a hír, hogy „tananyag” lett, neki ráadásul fehérvári, ismerős könyvtárosok szóltak erről. Egyébként semmilyen értesítést nem kapott, de a ténynek örült, hiszen ez mindenképpen megtiszteltetés. A fiatalok körében ismertebbé válhat, s mivel rendszeresen járja az országot interaktív, ismeretterjesztő előadásaival, számára jó ajánlás az, hogy tankönyvben szerepel. Ennek köszönhetően az iskolákból még több fiatalt küldhetnek a főleg párkapcsolattal, tinédzsereket érintő témákkal foglalkozó előadásaira – összegzett az író.