Sukorói Hagyományőrző Egyesület: két évtized alatt kitörölhetetlen nyomot hagytak a település életében

Idén január 31-én tölti a Sukorói Hagyományőrző Egyesület fennállásának 20. évfordulóját, amit a pandémiás helyzet miatt sajnálatos módon nem tudnak méltóképpen megünnepelni, fogalmazott a Fejér Megyei Hírlapnak Varga Edit, a szervezet elnöke. A jubileum alkalmából azonban mesélt a szervezetről:

– A Sukorói Hagyományőrző Egyesület 2000 óta, nonprofit alapon működő közösség. Öt baráti család formálta azzal a céllal, hogy Sukoró falu, a Mezőföld és Fejér megye térsége, tágabban Magyarország múltját és történelmi emlékeit felkutatja, feldolgozza és környezetével megismerteti, a helybéli hagyományokat és népviseletet ápolja, közösségi programokat szervez, melybe bevonja a helyi szervezeteket és a falu polgárait, ezáltal fejleszti a helyi köz- és kulturális életet, valamint hagyományt teremt, illetve újrateremt – sorolta az elnök. – Húsz éve öt baráti család úgy döntött, hogy többet akarnak a faluért, Sukoróért tenni. Többet, mint hogy ők barátságot ápolnak egymással. Ezt a barátságot át akarták adni az összes lakosnak, át akarták adni határainkon túl, az éppen akkor rügyező németországi testvértelepülési kapcsolatnak is. Közösséget akartak formálni! Az akkori kezdeményezéseknek köszönhetően rendeztük meg 2000. májusában az I. Kistavi Gyermeknapot, valamint 2001. július 28-án, első alkalommal a Sukorói Falunapot.

Nem profitorientált szervezetként az egyszeres belépési, az éves tagsági díjakból, magánszemélyek személyi jövedelemadójuk felajánlásából, támogatásokból, adományokból és rendezvényeken való fellépések tiszteletdíjából tartja fenn magát az egyesület, melyet egészen pontosan 2001. január 31-ével jegyzett be a Székesfehérvári Törvényszék – innen az ünnepelhető dátum. – Egy egyesület életében a 20 év nem tűnik hosszú időnek, de akik átélik, azoknak fontossá válik. Egy kis közösségben 20 évig fenntartani a folyamatos érdeklődést, olyan célkitűzéseket tárni a tagok elé, ami perspektívát mutat nekik, be kell vallani, nagy feladat és elismerést érdemlő – fogalmazott az elnök, s tovább mesélt: – Az egyesület megalakulását követően szükségszerűvé vált egy jelkép, címer, vagy logó megalkotása, amely a belföldi vagy külföldi találkozókon jellegzetesen felismerhetővé teszi az egyesületünket. Szászi Józsefet kértük fel a megalkotására. A címer helyett logóra esett a választás, melyet kevésbé kötnek a címertan szigorú szabályai, de zászlón is mutatós a megjelenése. Bár Sukorón nem maradt fenn jellegzetes népviselet vagy néptánc, ami kimondottan csak erre a településre lenne jellemző, mégis az egyesület jellegéhez illeszkedő jelkép megalkotása volt a cél. A logóban végül egy stilizált táncoló pár kapott helyet, akik jól felismerhetően csárdást táncolnak, hiszen külföldön és belföldön is ez a legismertebb magyar tánc. Az egyesület jelképeinek a logó és zászló avatására 2004. augusztus 14-én a sukorói falunapon került sor. Nem sokkal később, 2004. augusztus 20-án szenteltük fel az egyesület zászlóját a németországi Rimsting település delegációjának társaságában, a református templomban. Női, férfi és gyermek viseleteinket 2002-ben Tombor Tímea készítette, melyet a taglétszám növekedésével 2018-ban Ludvánné Csóri Margit keze munkájával bővítettünk.

2003-ban egy koreográfia betanítására szóló megállapodás jött létre Király Zita és a Sukorói Hagyományőrző Egyesület között. Színpadi produkció összeállítása volt a kérés, melynek alkalmasnak kellett lennie mind hazai, mind külföldi bemutatkozásra. Ezeknek a kéréseknek való megfelelés miatt választották a szatmári jellegű táncokat. Varga Edit így jellemezte az ezt követő éveket: – A 2006 és 2009 közötti izgalmas, élmény-, és eseménydús időszak volt. Több aktív csoport munkálkodott ez időtájt Sukorón. Vajda Levente és felesége, Rozika tanította ekkor a néptáncot. A végső koreográfia a tánctanárok és az egyesületünk tagjainak több személyes találkozója és egyeztetése után született meg. A szilárd alapokat egy régi, korábbi koreográfia felelevenítése adta. Az egyesület vezetésének kérése alapján varázsolta újjá a koreográfiát, vitt bele új motívumokat, táncelemeket a Vajda házaspár. A Dunántúli, mezőföldi anyag igen gazdag, így kerülhetett a koreográfiába Fejér megyei ugrós, kanásztánc, sudridom – mely a térség jellemző ügyességi kendőstánca – lassú és gyors csárdás is. 2017 óta pedig Szonda Györgyi és Küttel Dávid az egyesület rendes tagjai látják el a művészeti vezetést.

Az egyesület, közösségteremtő és összetartó szerepe mellett a magyarországi szokások életben tartásán át, több fontos társadalmi szerepvállalást tudhat magáénak. A vidékre mind a mai napig igaz, hogy hagyomány útján fennmaradnak a régi emlékek, cselekedetek, illetve van, amelyet akár egy évszázada vagy régebb óta ápolnak a helyi lakosok, főként ünnepek alkalmával, vallja Edit, a teljesség igénye nélkül kiemelve párat: – Őrizzük a farsang gazdag néphagyományokra épülő vallási ünnepét, fontos számunkra a múltunk megismerése és megőrzése, ezért múltidéző beszélgetéseket szervezünk, falu összefogással őrizzük a közösségi májusfa állítás hagyományát, fényképkiállítás keretében, mely akár helytörténeti kiállításnak is nevezhető, ápoljuk az elmúlt 100 év szőlőszüret ünnepeinek emlékét... A hideg napok beálltával asszonyműhely, a fonó hagyományát igyekszünk életben tartani, és az adventi várakozás időszakában minden évben felállítjuk a falu karácsonyfáját, a két ünnep közötti időszakban pedig az egyesület férfi tagjai nyakukba veszik a falu utcáit áldást mondván a házak urára.

Sok emlékezetes pillanatot őriz az egyesület az elmúlt két évtizedből: részt vettek 2003-ban a sukorói polgármesteri hivatal avatásán, 2004. május 1-jén a pákozdi „Dőry Béla gulyásfőző emlékversenyen”, majd ugyanebben a hónapban a Székesfehérvári II. Királyi Borlakomán „Álmodik a Velencei-tó” címmel a szatmári tánc koreográfiájukat mutatták be. 2004. szeptemberében a Pákozd-Sukorói csata emlékére tartott rendezvényen tánccal léptek fel a Katonai Emlékparkban, 2006. május 1-jén a móri „Fakanálforgató Főzőverseny”-en vettek részt, 2006. augusztus 12-én az I. Velencei Tavi Nyári Játékokon dunántúli és szatmári táncaikkal szórakoztatták a közönséget, a Sukorói Adventi Esték alkalmával pedig kürtöskaláccsal vendégelték meg a lakosságot. A szép emlékek közé tartozik 2008 májusa is, amikor a Bory-vár udvarán sütötték a kürtöskalácsot, illetve 2009, amikor pedig a Sukidance tagjaival együtt részt vettek a Szent Iván éji Táncfesztiválon. Ugyanebben az évben, október 10-én a Dinnyési Néptánctalálkozón léptek színpadra, 2014-ben pedig a felújított sukorói Néprajzi Ház, majd a Fő téri szobor avatásán voltak aktív résztvevők. 2017-ben elindították a Család Farsangi Mulatság és a Húsvéti Családi Nap rendezvényt, a Piknik és kertmozi nevű programokat, melyeket azóta is évente megrendeznek. Évek óta részt vesznek a Pákozdi Gasztrofeszten, 2019-ben pedig szerepeltek a Partitúra című televíziós műsorban.

– Egyesületünk fontos szerepet tölt be községünk németországi testvértelepülésével való kapcsolattartásban. Túl a két település között 2002. július 6-án létrejött megállapodáson, a Sukorói Hagyományőrző Egyesület és a G.T.E.V. „Ludwigshöhe” Rimsting Hagyományőrző Egyesület szoros kapcsolatban állt a kezdetek óta. Rendszeres látogatásokon vettünk részt egymás településein, vittük a hírt egymásnak a másik falu örömeiről, bánatairól, sikereiről és változásairól. Jelen voltunk mindig a másik Egyesület fontosabb eseményein, ha máskor nem is nyílt rá lehetőségünk, de egy évben egyszer biztosan ellátogattuk Rimsting festői hangulatú településére és ápoltuk a kapcsolatot. Szoros barátságok, családi kötelékek alakultak ki az évek során egyes családok között, így a hivatalos, protokoll látogatások az évek során baráti családlátogatásokká alakultak – emelte ki Edit, megemlítve, nem elfeledve Németh István alapító tagot, aki ötletgazdaként a kezdetektől egyengette az egyesület életét, s aki 2000-től 2016-ig volt az egyesület elnöke.

– Erős akaratú, határozott vezetőként mutatta az utat a tagok részére. Anyagi és emberi erőforrásokat nem kímélve vetette bele magát a feladatokba családjával együtt. Tagokat toborzott, célokat tűzött ki, melyekhez az anyagi támogatókat is mindig sikerrel felkutatta. Munkája és az elnöksége alatt elért sikerei megkérdőjelezhetetlenek és örök nyomot hagytak Sukoró mindennapjaiban is – mesélt elődjéről a jelenlegi elnök, aki 2016 decembere óta, „az eggyel fiatalabb generáció” tagjaként, Hartal István és Nagy Bálint társaságában vezeti az egyesületet. – Tudtuk, hogy egyszer ránk hárul ennek súlya, mely ezen értékek, hagyományaink és szokásaink megismertetése a következő felcseperedő generációval. Egyik évet sem töltöttük tétlenül, azóta a falu életében a 16 év alatt már természetessé vált tevékenységeinken túl egyéb programokkal is gazdagítottuk a falubeliek életét – Varga Edit persze tudja, hogy mindehhez sokak összefogása kellett, ezért a Sukorói Hagyományőrző Egyesület nevében most így köszöni meg a segítők, támogatók munkáját. – Köszönet a családoknak, barátoknak, akik mindig a tagok mellett álltak és támogatták őket tevékenységükben. Külön köszönetünket szeretnénk kifejezni a civil szervezet tagjainak, hogy önkéntes munkájukkal és segítségnyújtásukkal hozzájárultak a Sukorói Hagyományőrző Egyesület sikeréhez. Összetartásuk nélkül nem érhette volna meg kicsiny közösségünk az elmúlt húsz évet. Köszönjük, hogy együtt tölthetjük a mindennapokat.