A Kossuth Rádió A hely című műsora ezúttal Tabajdon járt

A Kossuth Rádióban minden hétköznap tizenegy órakor kezdődik A Hely című műsor, tizenhárom éve egyre nő a népszerűsége. Lényegében mindenki hallgatja a kép nélkül is láttató, „barangoló” riportösszeállítást, két és fél ezernél több adás hangzott el máig, a legváltozatosabb témákban. A hely, a helyszínek a szereplők, illetve a városban, tanyán, a gyárban és kézműves műhelyben, a lovardában és erdei házban, az óvodában és egyetemen, itthon és a határon túli magyaroknál élő, beszélő, cselekvő, alkotó embereknél, akik szeretik az ő helyüket, s alakítják, formálják azt. Nem titok, értékközvetítést vállal Farkas Erika és stábja, a napi félórás műsor tárgya és témája példa és biztatás, az emberi nagyság mintája. És őszinte, igaz. A hospice-házban, a kórházban, a nehéz helyzetben küzdők erejével, a kultúra, a művészet, az iskola színterein, s mindenütt, ahol akárcsak parányi alkotás, szeretet, igyekezet viszi előrébb a világot, s azt a kicsi helyet, ami az ottaniaknak a legfontosabb.

Tabajd kis falu, de mennyi mindent találtak Farkas Erikáék, érdeklődésre számot tartót! Ilyenkor derül ki, hogy minden hely csupa titok, s minden ember élete lehet kész regény, akkor is, ha amúgy nem világhíres… A falu orvosa, Temesszentandrási György nővére, az orvos Hedvig hívta fel a figyelmét a műsor szerkesztőinek a Fejér megyei községre, hétköznapjaiban is színes életére. A kétrészes adásban az alig negyven esztendős polgármester, Bárányos Csaba felelős vezetőként ad számot szülőhelye iránti szeretetéről, s a tősgyökeres gazdálkodók, apa-fia idősb és ifjabb Zsár Ernő a földhöz, a rájuk hagyományozódott paraszti múltból épített korszerű agrártermelésről.

A megmentett és újrateremtett református iskola és óvoda igazgatónője, Hufnágel Anna és a fenntartó képviselője, Zsirka László lelkész bebírók, nem itt születtek, de tabajdi szívvel gyarapítják a helyi értékeket. Csakúgy, mint a bélápapusztai Jármy és Szabadhegy család, akik haló poraiból építették újjá kápolnástul együtt a lovas- és gazdatanyát az udvarházzal. Németh Sándorné Lídia nőként egyedül volt a járásban évtizedekkel ezelőtt háztáji agronómus, ma a falu népi verselője és régi történetek tudója, színess krónika, amit mesél. Simóné Bélley Ágnes amatőr helytörténeti kutató, tabajdisága rajongás magas hőfokon a szülőhelye iránt, a faluház gondozója, régi fotográfiák gyűjtője, családnevek, s kézimunkák mintáinak megőrzője.

Temesszentandrási György háziorvos negyvennyolc éven át volt Tabajd és Alcsútdoboz háziorvosa, majd polgármestere is. Ő sem idevalósi, de ma már a falu legöregebb házában él, csodás tárgyak, bútorok közt, legalább négy generációt gyógyított. S ezen sorok írója is elkísérte a szerkesztő-műsorvezetőt a helyen belül a helyekre, a szomszéd faluból származik. És megírhatta a Tabajd anno… kismonográfiát néhány éve erről a helyről. Amit a műsor címéhez illőn nagybetűvel illetnek most a Kossuth Rádióban két részben elhangzóan. A Hely – február 17-én és március 2-án.