Helytörténeti és néprajzi múzeumban elevenedik meg Lepsény történelme

Az első teremben történelmünk tárgyi és írásos emlékei sorakoznak, a középső helyiség egykori paraszti szobát, konyhát és éléskamrát idéz, a harmadik terem a néprajzi gyűjteményt mutatja be. Lelke van a háznak, múltunk fényes emlékei mind-mind eleinkről mesélnek. S mi szeretjük a meséket.

Lelke van a háznak. Ne hagyjuk veszni gyökereinket!

A Lepsényi Helytörténeti és Néprajzi Múzeum elődjét 1991. november elsején avatták fel a községi könyvtár Vasút utcai épületében. A múzeumot Kiss István pedagógus álmodta és valósította meg az akkori Szent István Király Múzeum szakmai támogatásával és iránymutatásával. Az eredeti múzeum anyagait két teremben mutatták be, az elsőben néprajzi tárgyakat, míg a második szobában a helyi történelem jeles tárgyait, dokumentumait állították ki. A kiállított tárgyakat kivétel nélkül Lepsény területéről gyűjtötték össze a lakosság segítségével. A könyvtár udvarán egy szabadtéri több funkciós műhelyt is kialakítottak, ahol a kovács és az asztalos mesterséghez szükséges eszközök voltak megtekinthetők. A múzeum a Vasút utca 11-ből 2006-ban költözött el jelenlegi helyére, a Fő út 72. szám alatti régi lakóházba, a községháza szomszédságába.

Visszaköszön az őskor

Az első teremben Lepsény történelme elevenedik meg – kezdte tárlatvezetését Borsos György. Már az őskorból vannak itt tárgyi emlékeik: csont- és kőeszközök. Az egymást követő történelmi korok tárgyai hűen mutatják be, hogy a település folyamatosan lakott volt. Jelentős a római gyűjtemény, melynek legértékesebb darabjai a terra sigillata töredékek. A népvándorlást és a honfoglalást egy lovas temetkezés eleveníti fel. A település neve 1226-ban bukkan fel először oklevelekben, 1524-ben már szerepel Lázár deák térképén, megerődített templomként ábrázolva. Meg kell említeni a Rákóczi szabadságharc 1710-es esztendejét, amelyből az Asszonytava monda származik. 1848 szeptemberében pedig a lepsényi nemzetőrök a mezőszentgyörgyiekkel együttesen akadályozták meg Jellasics és Roth tábornok hadainak egyesülését. A kiállítás 1956-ig mutatja be a nagyközség történelmét.

Élet a faluban

A középső terem a néprajz, a falusi életmód világába kalauzolja el a vizitálót. A szoba egy 19. század végi, 20 század eleji lakóházat mutat be. Konyhát, tisztaszobát és spájzot (kamrát) látunk, és a sok, mára már különleges használati eszközt. Kézzel foghatók a parazsas vasalók, a csizma lehúzók, a liszt-sziták, a disznóperzselők, a hurkatöltők. A hátsó teremben a paraszti és a helyi iparos élet használati tárgyai tekinthetők meg, illetve a lepsényi borkultúra, borászat kellékei. Ki kell emelni a helyi iparosok közül Molnár Ferenc asztalosmestert és Vaszari József kovácsmestert, akiknek a cégtáblái is láthatók, a satuk, a gyaluk, a kovácsfogók mellett kiállítva. A borászat tárgyi emlékei közül még sok megtalálható a Tikacsnak nevezett lepsényi szőlőhegyen, de azért egy Árpád elnevezésű réz háti permetező minden borosgazda szívét megdobogtatná! – jegyezte meg a tárlatvezető. Ebben a traktusban állították ki a köcsögfát is, melyen éppen „száradó” tejesköcsögök vannak felakasztva. Anno, ez hajdanán sok lepsényi porta udvarán megtalálható volt. A kiállított köcsögfa nevezetessége, hogy annyira kiveszett már a falusi életből, hogy a lepsényit rendszeresen elvitték prezentációs célokra a budapesti Utazás-kiállításokra.

Ápolni a hagyományokat

A Lepsényi Helytörténeti és Néprajzi Múzeum fő feladatának tekinti, hogy folyamatosan felkutassa és gyűjtse a Lepsényben még előforduló, illetve kallódó tárgyi és írásos emlékeket, ezeket gondozza, illetve szakszerűen kiállítsa. A kiállított tárgyak bemutatása a helyi hagyományok ápolását, és a régi lepsényi, falusi kultúra megismertetését szolgálja. – Amíg kiállítunk tárgyakat, és bemutatjuk azok használatát, eredetét, addig van egy népnek, egy településnek hagyománya, múltja. Ha bármit is elhallgatunk múltunkból, nem osztjuk meg az érdeklődőkkel, akkor az a kultúra, az a település halálra van ítélve, elveszik a hagyománya, elveszik a helyi, speciális ismertetőjegye, amitől Lepsény Lepsény! – erősítette meg végezetül Borsos György könyvtáros. Amint megtudtuk: a helytörténeti és néprajzi kiállítás állandó jellegű, megtekintéséhez előzetes bejelentkezés szükséges.