Dobri Dániel: A kortárs zene nem egy elitista valami

A zalaegerszegi születésű Dob­ri Dániel a harmincas évei elején jár, de már eddig is számos külföldi ösztöndíj kapcsán és mesterkurzusokon csiszolhatta tudását. A konzervatórium elvégzése után felvették a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemre, ahol 2020-ban végzett zeneszerző szakon. Jelenleg a Színház- és Filmművészeti Egyetem doktori képzésében vesz részt. A művész Budapesten él, de mint megtudtuk, másik otthonának Székesfehérvárt tekinti.

Tíz éve került közelebb Alba Regiához, miután Bagó Bertalan rendező felkérte, hogy írjon zenét a Vörösmarty Színház egyik akkori, Bizánc című darabjához. Kettejük ismeretsége korábbi: még a zalaegerszegi színházban találkoztak. Dániel ugyanis aktívan részt vett a város pezsgő kulturális életében, és zenélni is korán elkezdett.

– Nem komolyzenei közegben nőttem fel, de a szüleim szerették a zenét. Engem a jazz fogott meg először igazán, a klasszikus muzsikával csak középiskolásként kezdtem ismerkedni. Gyerekként hegedültem, de a legtöbbet remek szolfézstanáromtól, Ladvenicza Éva nénitől tanultam a zeneiskolában. Utána jött a gitár meg a jazz, és lett egy zenekarom, Pertu Jazz Group névvel. A zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház nagyon erős kulturális közegként működött akkoriban, ott volt főrendező Bagó Bertalan, aki több darabba hívott zenélni. Egyéb színházi rendezvényeken is felléptünk, és a helyi középiskolások sokszor a mi zenénkre buliztak. Akkor már biztos volt, hogy zenével szeretnék foglalkozni, így elvégeztem a konzervatórium gitár szakát. Bagó Bertalan ekkor került a fehérvári színházhoz, és innen folytatódott az együttműködésünk. Addig csak magamnak írogattam, ám így komolyabban belevágtam a zeneszerzésbe. Időközben Bereményi Gézával írtunk egy lemezt Nagy Péter színművésznek, aki szintén a mai napig a fehérvári színház tagja. Ekkor már új zenekarom volt, Dobridán néven. Igazából ez a lemez nevezhető az első jelentősebb dalszerzői munkámnak – mesélte Dani, aki hangsúlyozta: a dalszerzést mindenképpen elkülöníti a zeneszerzéstől. Előbbi egy apróbb zenei ötlet kibontását jelenti néhány percben, ami gyakran a szövegből indul ki, utóbbi pedig általában nagyobb ívű történetmesélést jelent. A Zeneakadémiára a színházi munkák közepette jelentkezett Fekete Gyula és Tallér Zsófia osztályába. Miközben tanult, az ország számos jeles színházának dolgozott, ám egy idő után érezte: a sok feladat a saját ötletei rovására megy. Így tudatosan leépítette a színházi munkákat, amelyhez hozzájárult a Covid 2020-as megjelenése. Ám hamarosan jött a megkeresés az ARSO-tól, konkrétabban a későbbi igazgatótól, Ruff Tamástól, akivel szintén korábbra datálódik az ismeretség. Még 2013-ban dolgoztak együtt a Vörösmarty Színházban a Lear király című előadásban, s az nagyon jól sikerült.

Dániel szinte rögtön igent mondott a felkérésre, illetve az igazgatói tisztségre pályázó Tamás koncepciójára, amely szerint a zenekar jobban nyitna a kortárs zene felé, és kellene egy zeneszerző.

Az elmúlt egy év tapasztalatairól így beszélt: – Kortárs művészeti vezetőként most két szempontot tartok fontosnak. Az egyik, hogy a zenekart feltegyük a magyar és az európai kortárs zenei térképre. Már ennek jegyében lesz ősszel két rangos római vendégjátékunk, látszik egy pozsonyi együttműködés, és folyamatosan keresem a külföldi kapcsolatokat a zenekarnak. A másik, talán még lényegesebb feladat a fehérvári fiatalok megismertetése a kortárs zenével és az, hogy közel vigyük hozzájuk az európai klasszikus zenei hagyományokat. Erre szolgál a PartiTúra nevű bérletsorozat, amelynek én vagyok a házigazdája. Indítunk továbbá a zenekar közösségi oldalán és a YouTube-on egy beavató videósorozatot, Fülbemászó címmel. A felnőtteknél is tart azonban a „beavatás” időszaka: amellett hogy vannak kifejezetten kortárs zenei koncertjeink, a többi hangversenyünkön is próbáljuk finoman adagolni az új impulzusokat. Májusban lesz két izgalmas program: 16-án, a Magyar klasszikus zene napja alkalmából bemutatjuk az új harsonaversenyemet, amit a zenekarnak és Dobi János harsonaművésznek írtam, valamint Eötvös Péter Dialog mit Mozart című művét, Kodály Nyári estéjét és a Marosszéki táncokat is eljátsszuk. Lesz egy beszélgetés is a koncert előtt, hogy senki ne gondolja azt: a kortárs zene elitista valami, amit mindenkinek érteni kell alapból. A Kortárs Művészeti Fesztivál keretében, május 20-án a dal műfajára fókuszálunk. Itt az ARSO kamaraegyüttese mellett Schoblocher Barbara, a Blahalouisiana zenekar énekese és Tatai Nóra operaénekes lép fel, szintén beszélgetéssel kísérve – mondta Dani.

A most elsőbbséget élvező zenekari zeneszerzői feladatokon túl – mint említettük – vannak egyéb ötletek, művek is. Az egyik ilyen a még 2018-ban készült, Egy másik Róma című színpadi zenemű, amely Nemes Nagy Ágnes költő férje, Lengyel Balázs író, irodalomtörténész esszéje alapján készült, és egy férfi-nő kapcsolat traumatizálódását mutatja be. Az átírt darabbal – amelyet korábban már több olasz helyszínen is bemutattak, és most egy kamaraopera lett belőle – Dani nemrég ismét olaszországi turnén vett részt Juhász Anna irodalmár meghívására a „Nemes Nagy 100” emlékév kapcsán. Ám már alakul, hogy a hatszereplős, Blaskó Borbála rendező által rendezett Egy másik Róma Budapesten és Fehérváron is látható legyen.