Online folytatódik a 9. Budapest Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál

Idén 7 versenykategóriában, a fesztiválra a világ minden részéről beküldött többszáz filmből kiválasztott 61 filmmel, 46 versenyfilmmel mintegy 200 vetítéssel zajlott a verseny.  A filmek témáit 50 civil nagykövetnek nevezett szakértő segített értelmezni, magyarázni. Munkájukat csak úgy, mint a fesztivál szervezését, önkéntesek végezték.

Idén első alkalommal a budapesti vetítések mellett 10 hazai város adott lehetőséget a filmek szerelmeseinek a bemutatott munkák közül néhány megismerésére. A budapesti Cinema City Mammut mozi mellett Debrecen, Eger, Jászberény, Pécs, Szeged, Székesfehérvár, Szolnok, Szombathely, Veszprém vetítőtermeiben voltak láthatóak a BIDF filmjei. 2023-ban a BIDF életmű-díjasa Csillag Ádám filmrendező!

A feol tudósítója a fesztivál budapesti helyszínén készített exkluzív interjút a fődíjat nyert Az ISIS embere voltam című filmrendezőjével (Zaynê Akyol).

A rendezőnő a Szíriában felállított, kurdok által épített börtönökben tartott több ezer egykori ISIS harcossal készített beszélgetéseket, amelyekből megszületett: „Az ISIS embere voltam” című dokumentumfilmje. A Kanadában élő, kurd származású rendezőnő hat évig dolgozott a filmen. Előtte még senki nem készített interjút az ISIS egykori harcosaival. Részben mert erre senki nem vállalkozott, részben mert nem kapott rá engedélyt és azért sem, mert nem volt olyan állam, amelyik szívesen bevallotta volna, hogy az ő polgárai tagjai lettek ennek a nemzetközi gyilkoló gépezetnek. A több ezer ISIS harcos mellett több óriási sátortáborban laknak az ISIS feleségek, a barátnők és gyermekek.

A helyzet nehezen értelmezhető. A kurdok a világ legnagyobb, mintegy 35-40 milliós, ország nélküli közössége. A megdöbbentő számok magukért beszélnek. A Szovjetunió felbomlásáig a kurdok a szovjet területen lévő Kurdisztánban éltek. Azután a környező öt országba kerültek. Otthonuk sehol nem volt, országuk azóta sem létesülhetett. Törökország minden módon nehezíti a kurdok életét. 2014-ben a kurdok voltak, akik legeltökéltebben harcoltak az ISIS ellen, majd a túlerővel szemben Szíriába menekültek, ahol később az ISIS bombázta, gyilkolta őket. Közvetlenül a török határ mellett, a szír területen meghúzódó kurdok építették az ISIS elfogott gyilkosait szállásoló börtönöket. Ugyancsak a kurdok élelmezik a büntetetteket.

Zaynê Akyol, és a film operatőre Arshia Shakiba 2016-ban, aznap léptek be Szíriába előszőr, amikor az ISIS ott megkezdte a kurdok elleni támadásokat. A területről aki tudott menekülni próbált.

A hat évig tartó forgatás első hónapjaiban a rendezőnő és szintén Kanadában élő iráni operatőre, Arshia Shakiba még nem vették elő a felvevőgépet. A több ezerből hosszas válogatás után szelektálták ki eredetileg a 100, majd az 50 ISIS tagot, akik közül a film 15 életével, felfogásával ismerteti meg a nézőt. A film megpróbál olyan, eddig megválaszolatlan kérdésekre választ adni, mint: hogy lehet megbüntetni az ISIS tagjait, mi történt az ISIS felső és eltűnt vezetőivel és az óriási mennyiségű pénzzel, amellyel a szervezet rendelkezett? Mi lesz a táborokban élő több tízezer gyermek sorsa? Milyen érzés volt a rendezőnőnek leülni beszélgetni tömeggyilkosokkal?

Arra a kérdésre, hogyan változtatta őt meg ez a hat éves forgatás, ezt válaszolta: -Megpróbáltam megismerni őket azáltal, hogy elmeséltem eddigi munkámat, a filmet, amelyet azokról a kurd nőkről készítettem, akiket az ISIS gyilkolt meg. Megpróbáltam megtudni, megérteni mi tette ezeket az embereket ilyenné? A török határ melletti földeket, ahol a kurdok gabonát termesztettek, a török hadsereg felgyújtotta. Ezeken az óriási területeken a tüzeket csak helyenként és részben tudták a kurdok eloltani. A filmben ezek az éjszakai tüzek azt az ISIS ideológiát próbálják szimbolizálni, ahogy az ISIS agymosása világszerte terjedt. Zaynê Akyol megbocsátani nem tud, de talán jobban megérti azt a rengeteg vallási, társadalmi okot, ami ezeket a férfiakat és nőket gyilkosokká nevelte.